Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1672 De még mielőtt belekezdenék a törvény értékelésébe, engedjék meg, hogy néh ány olyan adatot mondjak el önöknek, illetve ismertessek, amelyek az Országos Vízügyi Főigazgatóság öntözési igényekről végzett felméréséről hangzottak el 2015. április 8án a Mezőgazdasági bizottság ülésén. Az ülésen megfogalmazásra került, hogy az Ország os Vízügyi Főigazgatóság 2014. évben az agrárkamarával együttműködésben felmérést végzett a magyar gazdálkodók távlati öntözési igényéről, a pontosabb felmérés pontjairól. Így néhány bekezdésben megemlíteném ezeket. 2014ben hozzávetőlegesen 130 ezer hektá ron folyt engedéllyel mezőgazdasági öntözési tevékenység. A hazai mezőgazdasági területnek mintegy másfél százalékát öntözzük, ami jócskán elmarad a más európai uniós országok öntözési arányai mögött. Az Uniónak - több szempontból - nem igazán mondhatnám a zt, hogy érdeke az eddigi jogszabályokból kiolvasva, hogy a megfelelően öntözött területek nagyságát növeljük, amely hivatkozik természetesen különböző környezetvédelmi és agrárpiaci versenyhelyzetekre is. 1991ben még 360 ezer hektár rendelkezett vízügyi engedéllyel, tehát vízjogi engedéllyel, 2014ben ez már csak 223 ezer hektár, és ebből is csak 130 ezer hektárt használunk ki, használnak ki beruházási, megtérülési vagy eljárási nehézségek miatt, vagy önmagában az új táblásítás, az új tulajdonosi szerkeze t is közrejátszik ebben. A gazdák ezzel a mintegy 130 ezer hektárral szemben több mint 330 ezer hektáron szeretnének a felmérés szerint öntözni, amennyiben erre lehetőségük lenne. A gazdák körében jelentkező összes öntözési vízigénynek 2014ben mintegy 30 százaléka volt kielégíthető. Azért a 2014ről említsük meg, hogy az egy igen kedvező vízjárású, csapadékos időjárású év volt. A gazdálkodók 45 százaléka folytat vagy tervez öntözést a mezőgazdasági területein. Azok a gazdálkodók, akik nem folytatnak és nem is terveznek öntözést, elsősorban pénzügyi okok miatt nem teszik ezt, a gazdák mindössze 3 százaléka nem öntözne, ha akadályok nélkül is tehetné. Az öntözési célú fejlesztéseket, beruházásokat a gazdálkodók szerint leginkább pénzügyi támogatással és egyéb bürokráciacsökkentő támogatással lehetne elérni. Azt hiszem, hogy ezek az adatok is önmagukban mutatják azt, hogy valamikor a magyar mezőgazdaság a magyar vidéken kiépített öntözőrendszerekkel rendelkezett. Mondhatom a régi kiskörei rendszert és a nagykun sági csatornarendszert, ez főleg az Alföld vidékére vonatkozik, vagy netán a békési, Csongrád megyei öntözőrendszereket, amelyek nagyon hasznosan járultak hozzá azon gazdálkodók tevékenységéhez, akik intenzív mezőgazdasági termelést, intenzív növénytermesz tést folytattak és folytatnak a mai napig is. Ma már elmondhatjuk azt, hogy ezeken a területeken, ahol ezek a berendezések vagy telepek működtek vagy működnek, igen intenzív termesztési folyamatok zajlanak. Mondhatnám azt, hogy a magyar konzervipari zöldsé gnövények 100 százaléka csak ezeken a területeken állítható elő, és ez azért is fontos, mert kiszámíthatatlan időjárási viszonyok vannak jelen pillanatban is Magyarország területén. Amikor ma április 12ét írunk, és 16án elkezdődik az öntözési idény, remé lhetőleg akkor a meteorológia nem fog tévedni, és megérkezik a csapadékos időjárás, de számtalan helyen, ma már mondhatnám azt, hogy aszály sújtotta vagy aszályos területek vannak. (16.00) Mivel egy korábbi időszakban, a mezőgazdaság területén mintegy két héttel korábban tart a tavasz, mint általában a naptári meteorológia, éppen ezért ma már öntözésre is van igény jelen pillanatban, erre viszont azért, mondjuk meg őszintén, nagyon kevés vízszolgáltató tudott felkészülni és biztosítani az ezekhez szükséges öntözővizet. De térjünk vissza közvetlenül a törvényre, amely, mint ahogy hallottuk az előterjesztőtől is, a víz keretirányelvek célkitűzéseinek a megvalósítását szolgálja. A 2000 óta érvényben lévő európai irányelv előírásai szerint az Európai Unió tagáll amaiban 2015ig jó állapotba kell hozni minden felszíni és felszín alatti vizet, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. E legfőbb cél megvalósítása érdekében az irányelv előírja a vízi ökoszisztémák és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő száraz földi és vizes élőhelyek állapotának javítását és védelmét, a vízkészletek fenntartható használatának elősegítését, a különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos
