Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1673 csökkentését és megszüntetését, a felszín alatti vizek szennyezésének csö kkentését és megszüntetését, a különböző áradások, illetve belvizek és aszályok hatásainak a mérséklését. A javaslat értelmében a víz keretirányelv céljainak megvalósítását szolgálja ez az intézkedés, amely nyomán gyakorlatilag megszűnik az öntözési, halga zdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészletjárulékmentessége. Kedvezményt csak az évi 50 ezer köbméternél kevesebb öntözővizet használók kapnak. Mint gyakorló agrárszakember mondom, kiszámolva ez 30 hektáros területet jelent, tehát ez messz e nincs összhangban azokkal az elképzelésekkel és megfogalmazásokkal, amit a bevezető gondolataimban tettem, ahol meggyőződésem szerint a magyar mezőgazdaság kitörésének egyik jelentős része pont az öntözéses kultúráknak a fejlesztése és javítása lehet, ho lott ez a törvénytervezet némileg ezt befolyásolja. Igaz, hogy van majd egy későbbi mondat, úgy gondolom, hogy az aszály sújtotta időszakra vonatkoztatva kormányrendeletben tudunk némileg kompenzálást adni a gazdák számára. Ez az intézkedés minden bizonnya l csökkenteni fogja a vízhasználatot, így mindenképpen elkerülhető lesz például a felszín alatti vizek túlhasználata. Kérdés azonban, hogy egy ilyen jellegű túlhasználat egyáltalán fenyegete hazánkban, ahol az öntözés az összes mezőgazdasági terület mindö sszesen, ismét említem, másfél százalékán valósul meg. A viták elején vagyunk még, bízom benne, hogy eredményes munka áll még előttünk a kérdés kapcsán, mivel önmagam saját személyemben is érzem ennek a törvénynek ebben az első három paragrafusában azt a n ehézséget, amivel majd egy gyakorlati vízfelhasználó találkozni fog. Az mindenesetre biztató, hogy a javaslat külön figyelmet fordít arra, hogy az aszályos területeken mentesülhessenek a gazdák a járulékfizetés alól, illetve hogy a csapadék- és a folyó víz ben túltelített időszakból a gazdálkodók által visszatartott vízmennyiségek is kedvezményesen használhatók legyenek öntözésre. Ez a megfogalmazás benne van a törvényben, csak általában a gyakorlat nem így szól. A gyakorlat úgy van, hogy ahol belvíz van, ot t általában nincs tározó, ahol belvízveszély van, ott nincs öntözés, de van olyan pillanat, mint például most, április 12én, amikor egy bizonyos területen még mindig belvíz van, és az onnan 20 méterre lévő, már bemunkált szántóföldön pedig aszály van, aho l öntözni kellene. Na, ezt a legnehezebb megoldani, ezt gyakorlatból tudom, és kívánom önöknek, hogy ilyenben nagyon ne legyen részük, mert nagyon nehéz ezeket a kérdéseket megoldani. Ettől eltekintve én hiszem azt, hogy ezek a feladatok megvalósíthatók, é s az elkövetkezendő egyeztetések során és a vita során és várhatóan a Mezőgazdasági bizottság ülésén is megfogalmazható és várhatóan megfogalmazandó javaslatok még beépülhetnek ebbe a törvénybe. A vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezések vagy a víziközműtársulatok szakmai ellenőrzéseinek, szabályainak módosítása remélhetőleg hozzájárul majd a vízgazdálkodási törvény célkitűzéseinek minél jobb gyakorlati megvalósításához. A vízkivételt biztosító, azonban engedéllyel nem rendelkező vízi létesítmén yek legalizálásának lehetőségét megteremtő javaslat üdvözlendő. Azért a gyakorlatban már hosszú évek óta kértük a tisztelt kormányzatot, hogy ebben lépjen. Úgy látom, hogy ebben a kérdésben egy előrelépés is ismét ebben a törvényben megfogalmazásra kerül, és ez a szabályozás biztos, hogy megfelelő módon segíti nemcsak a gazdálkodók biztonságos vízellátását, hanem a szolgáltatók számára is biztonságot nyújt. A törvény második fele, ami a víziközműtársulatok kérdéskörét érinti, mint egyéni országgyűlési képv iselő számtalan településen találkoztam ezzel a kérdéskörrel, és azt hiszem, hogy mi, akik járjuk a vidéket és tartjuk az ott élő emberekkel, önkormányzatokkal, víziközműtársulatokkal a kapcsolatot, egyértelműen kijelenthetjük, hogy az az igény, ami jelen tkezik a befizetők részéről, a hozzájárulók részéről, a lakosság részéről, és megfelelő elszámolás után számtalan helyen maradnak bizonyos pénzeszközök, amelyek úgy gondolom, hogy megilletik a lakosságot, én erre mindig is biztattam, és örülök, hogy a törv ényben ez így visszajelzésre kerül. Biztos vagyok benne, hogy egy biztos elszámolás, szoktuk mondani, az a hosszan tartó barátság
