Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1598 és közepes vállalkozások irányába. Mindeközben a kereskedelmi forgalom jelentős mértékben nőtt, 5 százalékot meghaladóan bővült. Miért kell hát visszalépnünk, ha mindezen kérdésekben igazunk volt? Miért kel l visszalépnünk akkor, amikor Magyarországon egy jobboldali kormány vezetett be olyan intézkedést tavaly, amely a világon mindenhol a baloldal és a szakszervezetek követeléseként jelent meg? Önmagában túl egyszerű válasz lenne, hogy baloldali politikát neh éz az országban a baloldal támogatása nélkül megvalósítani, vagy szociáldemokrata politikai követelést sikerre vinni szociáldemokraták nélkül. Ez a magyarázat azért sem elégséges, mert nem támasztja alá az elmúlt hat év kormányzati tapasztalata, hiszen a r ezsicsökkentés, a közmunkaprogram vagy az állami tulajdon növelése a bankszektor és a közszolgáltatások területén a baloldal számára a világon mindenhol kedves politikai döntéseit is meg tudtuk hozni és sikerre tudtuk vinni a magyar baloldal támogatása nél kül vagy éppen kritikái közepette. Amin nem tudtunk változtatni, és az elmúlt egy évben a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lett, hogy a magyar választópolgárok ne szabadságkorlátozásként éljenek meg egy olyan döntést, amely a kiskereskedelemben dolgozók sz abadságát biztosította a hét legalább egy napján, állandó jelleggel. És ne legyenek illúzióink, ha egy multinacionális áruház nyitva lesz vasárnap, akkor senki nem fog felmentést kapni a vasárnapi munkavégzés alól. Ezért a társadalmi szolidaritás és ezálta l egy polgári Magyarország is vereséget szenvedett ebben a kérdésben. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Az intézkedés visszavonása megegyezik a választópolgárok döntő többségének akaratával, és e tekintetben önkritikusan be kell látnunk, hogy nem tudtuk az intézkedés helyességéről meggyőzni a társadalom többségét, márpedig egy demokráciában végső soron a nép szava a legfőbb törvény. Ezen kívül azonban véleményem szerint az ügynek leginkább vesztesei vannak, és akik ma a legnagyobb hangon itt t őlem balra ünneplik saját magukat, azok a legnagyobb vesztesei. A Magyar Szocialista Pártnak a vasárnapi multinacionális boltzárról szóló döntés népszerűtlenségére és a közvéleménykutatások egyértelműségére pillantva semmilyen morális problémát nem jelente tt, hogy egy hagyományos baloldali követeléssel szemben a nagy multinacionális áruházláncok érdekeinek képviselőiként lépjen fel, felismerve azt a matematikai tényt, hogy miután több a vásárló, mint az eladó, ezért utóbbiak sérelme kevésbé fontos, mint az előbbiek körében elnyerhető szimpátia. Ha valakinek, ha bárkinek identitáskérdés kellett volna hogy legyen a munkavállalók számára biztosított szabad vasárnap, akkor a baloldali pártoknak egyértelműen az önazonosságtudatuk szempontjából illett volna ehhez a kérdéshez közelíteni. A mindig erősebb piacpárti konzervatív politika számára ez a kérdés sokkal inkább lehet viták tárgya, mint egy valódi szociáldemokratának. Kár, hogy ilyenek Magyarországon már régóta nincsenek. Mindenesetre Isten óvjon bennünket mi nden olyan hatalomtól, és ezt most már mindannyiunknak mondom, nem csupán a tőlem balra helyet foglalóknak, amely identitáskérdésekben rendszeresen nem a saját önazonosságtudatának, hanem a gyakran változó közvéleménykutatási adatoknak akar megfelelni. Az t is látnunk kell azonban, hogy különösen a fiatalabb generáció számára ez a kérdés nem önazonosságtudatként, hanem szabadságkérdésként merült fel. A vasárnapi multinacionális boltzárat sokan olyan szabadságkorlátozásként élték meg, amely jó vagy rossz, d e mindenképpen megszokott életmódjuk megváltoztatására kényszeríti őket, amellyel az állam olyan szférába avatkozik be, amelyhez sokak véleménye szerint szabályozó hatóságként semmi köze nem lehet. Tisztelt Országgyűlés! Mindabból, amit elmondtam, egyértel műen látható, hogy a kormánypártok nem taktikai, hanem elvi kérdésként kezelték a szabad vasárnap ügyét, ezért is vezettük be akkor, amikor a közvéleménykutatások mindig ennek a kérdésnek a népszerűtlenségét mutatták. A Szocialista Párt á ltal kezdeményezett népszavazáson való részvétel mértéke nem, a többség véleménye azonban borítékolható lenne. Elvi kérdésekben azonban mégis sokszor jobb a vereség, mint az engedmény. Azonban egy elvi kérdés is lehet taktikai megfontolások áldozata, ha ne m
