Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1572 fenntartása értelmében csak olyan mezőgazdasági tevékenységet lehet folytatni, a mely összehangolja a termelés szempontjait és a szántóföldet élőhelyül használó állatfajok megőrzését. Ez ügyben az utóbbi időben több természetvédelmi szervezet és maga a Jobbik is intézett már felszólalást, kérdést Fazekas Sándor miniszter úrhoz. Mégpedi g a tekintetben, hogy ezeket a Natura 2000 területeket ugyanúgy elárverezik a földárverések során, mint bármilyen más szántóföldet, nincsenek tekintettel a természetvédelem érdekeire. Az egyes fajok élőhelyeit ezek a megfelelő gazdálkodás mellett megőrzött szántók és legelők jelentik, ezért is nagyon fontos ezen területek megőrzése. (19.40) A Kiskunság, a Hevesisík és a Mosonisík területén jelentős területek válhatnak a földárverések részévé. Ezek a területek több madárfajnak adnak otthont és szaporodási területet, például a fokozottan védett túzoknak. Félő, hogy a magánkézbe kerülést követően olyan mértékű környezetrombolással járó tevékenységet fognak folytatni az új tulajdonosok, ami nem teszi majd lehetővé az egyes védett madárfajok fennmaradását. Eddi g az ilyen besorolású földek esetén haszonbérlés volt a jellemző, és a földhasználatot kormányrendelet írta elő. Félő, hogy a magánkézbe kerülést követően a Natura 2000 besorolású földek esetében az állam közvetlen beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti. Társadalmi érdekből, közérdekből vagy az egészséges környezethez való jog érvényesülése érdekében szükség lehet a tulajdonjog korlátozására, Fazekas Sándor m iniszter úrnak meg kell tagadnia az engedélyt, az árverésre bocsátás előtt is élnie kell ezen jogával. Felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy a Natura 2000 besorolású területek nem szabályszerű használata kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után az Európai Unió részéről. További aggodalomra ad okot az Európai Bíróság egy 2014es állásfoglalása a Natura 2000es területek kapcsán: a tagállamok kötelesek javaslatot tenni az Európai Bizottságnak egy Natura 2000es terület visszaminősítésére, tehát a r endszerből való kikerülésére, ha a terület tulajdonosa ezt kéri, és bizonyítja, hogy a terület környezetrombolása miatt a terület nem tud hozzájárulni a Natura 2000 természetvédelmi céljaihoz. Korábban is feszültség volt érzékelhető a tulajdonosok és a ber uházók, valamint a természetvédők között: a beruházók jellemzően általuk észszerűtlenül szigorúnak tartott természetvédelmi szabályokba és megszorításokba ütköznek, a természetvédő szervezetek és aktivisták pedig gyanakvással és kétkedéssel szemlélik a ber uházásokat kísérő intézkedéseket. Az ingatlantulajdonosok folyamatos értékcsökkenés miatt panaszkodnak, ezért kibúvókat keresnek, szeretnék kivetetni a földjeiket a Natura 2000 besorolás alól, mert szerintük az már nem szolgál természetvédelmi funkciókat. A természetvédelmi hatóságok ezeket az indítványokat általában rendre elutasítják, azonban a korábban említett uniós ítélet változtathat ezen a szokáson. Egy tervezett beruházás hatásairól részletes hatásbecslést kell készíteni, ami alapján meggyőzhetőek a természetvédelmi hatóságok arról, hogy a beruházás nem fogja hátrányosan befolyásolni az adott természeti terület épségét. Ha a hatásbecslés kedvezőtlen eredménnyel zárul, akkor csak kiegyenlítő intézkedések mellett lehet olyan társadalmi vagy gazdasági é rdek alapján engedélyezni a beruházást, ami felülírja a természetvédelem érdekeit, ilyen érdekeket pedig rendkívül nehéz valószínűsíteni egy magánberuházás során. Egy korábbi esetben, a balatonfenyvesi kikötő építésénél sem készült el a megfelelő megnyugta tó hatástanulmány, ezért okunk van feltételezni, hogy a jövőben értékesített területek esetén sem lesz másként, és megint a haverok járnak jól. A kivitelező Előny Kft.hez olyan nevek köthetők, akik a korábbi években részesei voltak több gyanús ügyletet le bonyolító vállalkozásnak, például a sikertörténetnek nem nevezhető HospInvestnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen területeknek a legjobb gazdája az állam kell legyen, ezért felszóljuk újra a kormányt, hogy ne herdálja el a területeit, különösen a Natura 20 00es
