Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 21. hétfő (136. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1122 rasszizmus legyen, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország magyar maradjon. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. „ A természet egy apostoláról” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Isten éltesse a neve napján, képviselő úr! Parancsoljon, öné a szó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm, és köszönöm k ülön a szót is. Tisztelt Országgyűlés! 1994. március 22én Szegeden hunyt el ifjú dr. Tildy Zoltán természetfotós, természetvédő, természetfilmes, és halálának évfordulója alkalmából kívántam a parlamentben megemlékezni munkásságáról. 1917ben Dombóváron s zületett, ahol a család felmenői között a nagypapát 1919ben végezték ki, miután a dombóvári direktórium tagja volt, és nyílvánvalóan ezzel a hagyománnyal, ezzel az örökséggel kezdte meg életpályáját. Az Alföldre telepedvén Szeghalom település őrzi hűen emlékét Tildy Zoltánnak, a művész édesapjának, aki kisgazdapárti politikusként először miniszterelnök, majd pedig köztársasági elnök lett. Az ő fia az 1917ben megszületett ifjú dr. Tildy Zoltán, aki szintén kisgazda politikusként kezdett el ténykedni, és jó néhány esetben újságírói tevékenységgel találkozhatott vele a közvélemény. Miután Szeghalmon a gimnáziumát elvégezte, a nagyváradi egyetemen szerzett államtudományi doktorátust, jogász lett, és így kezdte el természetvédő, természetfilmes munkáját. Jó i deig hányattatott lett a sorsa édesapjának politikai öröksége miatt, többek között 1944ben édesapja helyett a Gestapo is letartóztatta, és fogságban is tartotta egészen Horthy kiugrási kísérletéig, amikor megmenekült és így került ki. Ezt követően a magya r erdészet ügyével kezdett foglalkozni, jogszabályjavaslatokkal, az erdészet vezetésével próbált a magyar erdők érdekében, a csonka Magyarország erdeinek megmentéséért ténykedni. Majd erdészeti pályájának kiteljesedése volt az, amikor 1950ben megkezdhette a természetvédelmi vonatkozású munkáját. Ő rehabilitálta és hozta létre az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, és innentől indult el a magyar természetvédelem újkori jogszabályi időszaka, amikor a védett területeknek egy nagyon jelentős része, fontos rész e került kialakításra; a szegedi Fehértó, a KisBalaton, Gemenc, Badacsony, a Hortobágyi Nemzeti Park munkája kapcsán lett védett, és az ő munkássága hozta létre ezeknek a védett területeknek a hálózatát, amit megalapozott természetvédelmi tevékenysége. Ré szben politikai okok miatt tették félre 1971ben, és vették le az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács vezetéséről, utána helyettesként folytatta, majd 1974ben nyugdíjazták. Azonban természetvédelmi munkája mellett meghatározó volt természetfotó s és természetfilmes munkája. Érdemes megemlíteni azt, hogy abban az időszakban, amikor még egy üveglapra vagy egy lemezre, vagy egy filmre kellett fotózni, és nem állt rendelkezésre a digitális technika, és a technika elérhető csúcsát egy 200as vagy egy 300as teleobjektív jelentette, ifjú dr. Tildy Zoltán néha egész hetet töltött egyegy lessátorban a KisBalatonban, hogy a madarak életét megörökítse. Ezzel a munkájával európai szintre emelte a madárfotózás magyarországi tekintélyét, és nemcsak ezt tette meg, hanem ezzel együtt a madárvédelem érdekében is nagyonnagyon sokat tehetett, és ennek megfelelően fordulhatott az elő, hogy Magyarország abban a politikai környezetben és nemzetközi környezetben őt kérte fel a Nemzetközi Madárvédő Tanács elnökének. E zen munkája kapcsán feketefehér színű fotókkal elsőként 1950ben jelent meg a szegedi Fehértóról alkotott, művészi igényességű munkája, majd ezt követően három évvel később megjelent a KisBalaton, majd ’56ban jelent meg a Napsütésben, a Kölykök és fióká k 1959ben, az Ágrólszakadt jóbarátok 1960ban, a Természetfényképezés 1964ben, majd a Pro natura 1975ben és a Madárszárnyakon 1984ben az utolsó munkájaként.
