Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 21. hétfő (136. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1064 nem tudom, máshol mások ezt hogy engedhetnék meg maguknak, hogy először elfogadjanak időpontot, három perccel később visszahívják a titkárságot, azt lemondják, majd egy héttel későbbre halasztják, és lényegében elkerüljék annak a lehetőségét, hogy érdemben lehessen egyeztetni. Magyarországon pedig bárki, aki azt mondja, hogy a sztrájkjoggal nem lehet élni a mostani törvény alapján, akkor kérdezem én, hogy március 28ától öt napon keresztül hogy lesz Volándolgozói sztrájk, ha azt mondják, hogy Magyarországon lehetetlen törvényesen sztrájkot tartani. Ha az egyik esetben sikerült, nyilván a másikban is sikerülhetne. Valószínűleg más a célja azoknak az embereknek. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az, amit megfogalmaznak, az igazá ból kritika vagy önkritika. Mire gondolok? Arra gondolok, hogy azok az emberek, akik a leghangosabban szólalnak fel, és kritizálják, mondjuk, az alternatív kerekasztalról, az úgynevezett Civil Közoktatási Platformról a mostani köznevelési rendszert, azok m aguk alakították ki részben ennek egyegy szegmensét, ráadásul nem is ingyen tették. Ha megnézzük az egyik fő kritikust, Radó Pétert, aki azt mondja, hogy egyetlen kormányzati cikluson belül ilyen tömegű rendszerszintű változtatást még soha nem erőszakolta k át oktatási rendszeren, ő az, aki azt mondja, hogy minden ízében vállalhatatlan a mostani köznevelési rendszer: nos, hát saját maga is része volt ezen rendszer építésének, hiszen ő az Expanzió Humán Tanácsadó Kft.nek a vezető elemzője. Ez a kft. 2011 ót a, mióta az új köznevelés rendszere épül föl, 200 millió forint, 200 millió forintnyi megbízást adott, és engedje meg, hogy pár témát elmondjak, hogy miben vett részt a köznevelési rendszer építésében, amit ő teljes mértékben minden ízében vállalhatatlanna k tart. Például 2012ben az Oktatási Hivatal megbízásából 48 millió 260 ezer forintért az intézményi minőségirányítási programok helyzetfelmérésével foglalkozott, miközben pont most ezeket a minőségbiztosítással kapcsolatos, pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatos problémákat vetik fel egyik fő problémaként. 2014ben, tehát az első ciklus utolsó esztendejében 5,3 millió forintért változásmenedzsmentről tartottak képzést. Nyilván a köznevelésben 2013ban megtörtént egy nagyon nagy mértékű változás, és ez a cég, amelynek Radó Péter a vezető elemzője, pontosan ennek a változásmenedzsmentnek a lebonyolításával kapcsolatban vett részt az új rendszer kialakításában. De említhetném 42 millió 925 ezer forintért a pedagógusminősítési rendszer projektje keretében a kutatásfejlesztési, innovációs tevékenységet, amit elsőként követeltek, hogy szüntessen meg a kormányzat: abban 42 millió 925 ezer forintért ők is részt vettek, hogy úgy fejlődjön ki, ahogy kifejlődött. De vannak itt természetesen további szerződések is : ha nézem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél például 2013ban az oktatás finanszírozásának hatékonyabbá tételével kapcsolatos kérdéseket, most pedig arról beszélnek, hogy mennyire alulfinanszírozott az oktatásügy, lehetséges, hogy akkor nem egészen ugyanezt írták le. 2014ben pedig újabb 2,5 millió forintért ez a kft., aminek a Civil Közoktatási Platform vezetője a szakmai vezetője, a változásoknak, a beavatkozásoknak intézményi szintű elemzését hajtotta végre. De 2015ben is vizsgálták a tartalmi fe jlesztéseknek a jövőjét például a kilenc évfolyamos iskola keretében. De mehetünk tovább, Nahalka István szerint - aki a Hálózat a Tanszabadságért Oktatási Kerekasztal tagja - egy, a HVGben adott interjúban a pedagógusminősítést meg kellene szüntetni. Nos , a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása kapcsán 2015ben az ő cége, a Nahalka és Társa Oktatásszervező Bt. és a Qualitas Kft. közösen 31 millió forintért pontosan a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásáról írt tanulmányt. Úgy látszik, hogy akkor ez a rendszer elfogadhatóbb volt számukra, akkor milliós, tízmilliós és százmilliós tanulmányokat készítettek, írtak, és amikor ezek elkészültek, akkor pedig ők lettek a fő kritikusai annak, amiket ők dolgoztak ki részben, hiszen egyes részfeladatokat komoly m illiókért és tízmilliókért ők maguk vittek. Arról ne is beszéljünk, hogy Puskás Aurél egyébként, aki ennek a Civil Közoktatási Platformnak a vezetője, ő ugye, mint azt a sajtóban is olvasni lehetett, egyébként 2002ben még MSZPSZDSZes politikus volt, az ő Tinta Tanácsadó Kft.je szintén TÁMOPprojektben részt vett, utána pedig fő kritikusa és szóvivője a kritikusoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
