Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 8. csütörtök (104. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő... - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
986 Bejelentem, hogy az Állami Számvevőszék az előterjesztéshez háttéranyagokat készített, ezeket a honlapon megismerhetik az érdeklődők. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Tállai András úrnak, a Nemzetgazda sági Minisztérium államtitkárának, a beszámolók előterjesztőjének. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot a 2010. évi CLIV. t örvény hozta létre a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépő pénztártagok vagyonelemeinek a kezelésére. Az alap legfontosabb deklarált célja az államadósság csökkentése volt, amit véghez is vitt. A vonatkozó törvény rendelkezései értelmében az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételeket a költségvetésbe kellett befizetni vagy az államadósság csökkentésére fordítani. Emellett az államadósságcsökkentés közvetlenül az átvett magyar állampapírok bevonásával is megvalósult. Mű ködése során az alap által átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be a z alap a költségvetésbe. Összességében tehát 2500 milliárd forinttal mérséklődött az alap tevékenysége által az adósságállomány. A kitűzött adósságcsökkentési célt az NYRA teljesítette, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságrátacsökkentéssel ér fel. Amíg az alap mintegy 2500 milliárd forinttal közvetlenül és további 280 milliárd forint kamatmegtakarítással közvetetten hozzájárult az államadósság csökkentéséhez, addig a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszer csak elszívta az államháztartás erőforrásait. A magánnyugdíjpénztárak közel 2560 milliárd forintnyi összeget szedtek be az ügyfelektől az 19982010 közötti időszakban. Ez a pénz a magánnyugdíjpénztárak kora előtti időszakban a társadalombiztosítási nyugdíjalapba folyt volna be, tehát az állam bevétele lett volna. A 1998 és 2010 közé eső időszakban a magánnyugdíjpénztári tagok átlagos éves befizetései megfeleltek az adott éves GDP átlagosan 0,9 százalékának, azaz a fenti időszakra nagyságrendileg minden évben átlagosan 1 százalékponttal lehetett volna kedvezőbb a GDParányos, tehát eredményszemléletű éves államháztartási hiány. Az Államadósság Kezelő Központ kisebb mértékű állampapí rkibocsátása esetén az államadósság kisebb mértékű emelkedését figyelhettük volna meg. A fenti adatokkal kalkulálva az államadósság 2010 végén a GDP közel 81 százaléka helyett a GDP 72 százaléka lehetett volna. A folyamatosan alacsonyabb államadósság a pi aci megítélés szerint kevésbé kockázatos, így az alacsonyabb kamattal történő finanszírozás további megtakarítást jelenthetett volna. A középeurópai régió magyarországinál alacsonyabb adósságrátával rendelkező tagjai alacsonyabb állampapírhozamok mellett j utnak finanszírozáshoz. Az adósságcsökkentési cél mellett az átvett eszközökből az állam vagyona is gyarapodott. A portfólió fennmaradt részéből 260 milliárd forintot meghaladó összegben adott át pénzügyi eszközöket, köztük stratégiai részesedéseket három szakaszban a magyar állam tulajdonába az MNV Zrt. vagyonkezelése alá. Az alap teljesítette a magánnyugdíjpénztáraktól átlépők felé a reálhozamkifizetéseket is. A magánnyugdíjpénztáraknál összegyűlt reálhozamok kifizetése az alap eredményét rontotta, minte gy 230 milliárd forintot emésztett fel az átvett nyugdíjpénztári vagyonból, de ez a pénz nem tűnt el, az átlépő tagok a magyar háztartások családi kasszáját gyarapították. Tisztelt Országgyűlés! Az alap a tevékenységét végig kellő alapossággal, körü ltekintéssel, a törvények maradéktalan betartásával végezte. Látni kell azonban, hogy a magánnyugdíjpénztárak 14 féle devizában denominált, 32 ország piacáról származó, 400nál többféle eszközt tartalmazó portfóliót adtak át, amiről számos esetben bebizony osodott, hogy sok kiemelkedően problémás eszközt tartalmazott.
