Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
884 A kormány 2011től intézkedések sorozatával - árfolyamgát bevezetésével, végtörlesztés lehetőségével, Nemzeti Eszközkezelő felállításával - igyekezett javítani a devizaadósok helyzetén. Nagyrészt ezek hatására a devizahitelek állománya 2014 végére 45 százalékkal csökkent, majd a Kúria határozatát köve tően elfogadott jogszabályok alapján a tisztességtelenül felszámított összegek visszatérítésére került sor, amely a bankokra mintegy 600700 milliárd forintos nettó terhet rótt, a magyar családok tartozását pedig összességében mintegy 1000 milliárd forintt al mérsékelte. A forintosításról szóló törvény eredményeként a magánszemélyek mintegy 3600 milliárd forint összegű, jelzálog fedezetű devizahitelei forinthitellé alakultak át. A lakosság így végérvényesen megszabadult a legfontosabb bizonytalansági tényező től, a kiszámíthatatlan árfolyamingadozások kockázatától, és a devizahitelek forintosítása ma már védi a magyar családokat a terheik növekedésétől. A háztartási hiteleknek 2014ben még 50 százalékát tették ki a devizahitelek, a forintosítás után arányuk m ár 10 százalék alá került. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a munkahelyek megőrzését elsősorban nem támogatásokkal, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzik. Ezen intézkedések eredményeként az indulás évében, 2013ban több mint 97 milliárd fori ntot hagytak a munkaadóknál. Ez a szám 2014ben megközelítette a 125 milliárd forintot. A Startmunkaprogram rendelkezésére álló forrásából kerültek elindításra a hátrányos helyzetű kistérségek Startmunka mintaprogramjai, az országos közfoglalkoztatási pr ogramok, valamint a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok, illetve néhány magasabb beruházási költségű, termelő tevékenységet megvalósító értékteremtő mintaprogram. 2014. évben a Startmunkaprogramok megvalósítására végül is 225,5 milliárd forin t került ténylegesen kifizetésre. A 2014ben kibontakozó kedvező makrogazdasági és költségvetési folyamatok alapján a kormány felülvizsgálta a 2014 áprilisában kialakított költségvetési pályát, és alacsonyabb hiánycél elérését határozta el. A 2014. évi köl tségvetés teljesülésének az elősegítése érdekében a kormány kiigazító lépéseit az első félévben a szigorítás jellemezte, majd a kedvező növekedési eredmények lehetővé tették a költségvetési kiadások növelését a második félévben. Az újraelosztás 2014. évi a rányával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy értéke 2 százalékponttal nagyobb az Európai Unió 28 országa 2014. évi átlagánál, vagyis a 48,1 százaléknál, és 1,1 százalékponttal meghaladja az eurózóna értékét. Így Magyarország ebben a tekintetben a közbül ső országcsoportba tartozik, szemben a magas újraelosztási arányú országokkal. A 2014. évi zárszámadás azt mutatja, hogy 2014ben a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 7,8 százalékkal nőttek. A növekedés a gazdálkodó szervezetek befizetésén ek 13,3 százalékos - tehát a legnagyobb arányú , a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 6,9 százalékos, valamint a lakosság befizetéseinek 6 százalékos emelkedéséből adódott. A központi költségvetés 2014. évi bevételeinek az előző évhez képesti 7,8 százalékos em elkedésének hátterében a gazdasági növekedés, a növekvő foglalkoztatás, a bővülő fogyasztás és a gazdaság kifehéredése áll. 2013hoz képest magasabbak voltak a befizetések, többek között a társasági adó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó é s a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Nemzetközi viszonylatban a magyar adóterhelés közepesnek számít, tekintve, hogy mintegy 1,5 százalékponttal az Európai Unió átlaga alatt van, és a 11 fejlett EUtagországban nagyobb az adó- és járulékteher mért éke. Viszont a többi visegrádi országhoz képest a magyar adóterhelés jelentősen magasabb. 2014ben a GDParányos kiadások emelkedése 0,3 százalékponttal rontotta a költségvetési egyenleget. A kiadások növekedése más oldalról viszont azzal a kedvező hatássa l járt, hogy a közvetlen állami kereslet GDParányos nagysága 1,3 százalékponttal nőtt, így 415 milliárd forinttal hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez. (10.10)
