Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
885 A központi költségvetés bruttó forint- és devizaadóssága 2014ben 1882,5 milliár d forinttal nőtt. A GDParányos államadósság csökkenése mellett az adósság forintdeviza aránya is jelentősen javult, a lakossági állampapírok nettó kibocsátása 2014ben rekordszintet ért el, hozzájárulva a forintban való finanszírozás bővüléséhez. A kamat ozó kincstárjegyek nettó értékesítése 2014ben 100,9 milliárd forint volt, a lakossági állampapírok összesített nettó értékesítése így elérte az 584,9 milliárd forintot, ami nagymértékben, közel 500 milliárd forinttal meghaladta a 2013. évi értékesítés öss zegét. Egy adatot érdemes még kiemelnem: 2014ben az éves átlagárfolyam 4 százalékkal leértékelődött az előző évhez képest az euróval szemben. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az Állami Számvevőszék munkájával, a belső kontrollrendszerek kiépítet tségének és működtetésének fejlesztésével és az integritási szemlélet központba helyezésével támogatta az ellenőrzött szervezetek átláthatóbb, megbízhatóbb működését. A jelentés és az elemzés elkészítésével érdemben hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az Orsz ággyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót László Tamás képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Állami Számvevőszék Elnöke! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2014. évi költségvetés zárszámadásáról szóló T/5954. számú törvényjavaslat célja az, hogy megismerjük azokat a költségvetési folyamatokat, amelyek a 2014es esztendőt jellemezték. Joggal adódik a kérdés, hogy m ilyen képet is mutatott Magyarország pénzügyigazdasági helyezte 2014ben. Két jegyet említek az elején: az egyik az, hogy a költségvetés maga óvatos volt, tehát minden szélsőségtől mentes költségvetést alakított ki a parlament, a másik jegye pedig az, hog y feszes gazdálkodást folytatott. A központi költségvetésről szóló eredeti törvényben csaknem 16 000 milliárd forint volt a bevételi főösszeg, és csaknem 17 000 milliárd forint volt a kiadási főösszeg, vagyis valamivel kevesebb, mint 1000 milliárd forintny i hiányt állapított meg az eredeti költségvetés. Ehhez képest a teljesülés a bevételek terén csaknem 1500 milliárd forinttal haladta meg a módosított előirányzatot is, a kiadások pedig 18 261 milliárd forintra rúgtak, így a hiány csaknem 350 milliárd forin ttal, azaz 30 százalékkal alacsonyabb szinten teljesült. Mindez egy rendkívül feszes gazdaságirányításnak köszönhető. Ez azt tartalmazta, hogy a GDParányos államháztartási hiány a tervezett 2,9 százalékkal szemben 2,6 százalékos lett. Ez azt jelzi, hogy a kormányzat nagyon komolyan vette a saját feladatait, és feszesen gazdálkodott. A pénzügyigazdasági helyzet egy másik fokmérője az, hogy 2014ben az ország GDPje 3,6 százalékkal bővült, amivel Írországot követve hazánk a második leggyorsabban növekvő gaz daságnak számított. Ezzel a magyar gazdaság elérte a válság előtti, azaz a 2008as szintet, és reméljük, hogy ezzel végérvényesen magunk mögött hagytuk a válságot. Növekedési ütemünk különösen jónak számít, ha ezt a növekményt a fejlett országokéhoz hasonl ítjuk, ugyanis ott mindösszesen 1,3 százalékos növekedést mértek. Érdemes kiemelni azt a tényt is, hogy jóllehet 2014ben három választás is volt, de nem volt választási költségvetés, a kitűzött hiánycélt túl is teljesítettük, és a gazdaság ennek ellenére tudott jelentős mértékben erősödni. Emlékezzünk csak vissza, hogy a szocialista kormányok alatt mekkora költségvetési hiányok és milyen mértékű eladósodás mellett tudott a gazdaság bővülni, sokszor az uniós átlag alatti mértékben.
