Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
883 hozzájár ult ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérlegben a 2013as évet is meghaladó, 2363 milliárd forint kiviteli többlet keletkezett, ami a GDP 7,4 százalékát teszi ki. (10.00) A GDPnövekedés új jellemző vonása, hogy a felhasználási oldalon a belső keresleti tényez ők szerepe meghatározóvá vált, és természetesen az élénkülő belföldi kereslet növelte az importot is. A GDP változásához a termelési oldalon elsősorban a termelő ágazatok járultak hozzá, ahol szintén stabil szerkezet alakult ki. A gazdasági növekedést a fő ágazatok közül az ipar 1,3, az építőipar 0,4, a mezőgazdaság 0,3, a szolgáltatások 1,1 százalékponttal, a termékadók pedig 0,5 százalékponttal támogatták. A GDP változásának a jövedelmek oldaláról, vagyis a tőke és a munka - mint termelési tényezők - olda láról történő elemzése azt mutatja, hogy 2014ben a munka részesedése nőtt dinamikusabban. A bruttó bérek nagysága és a foglalkoztatottak száma egyaránt jelentősen emelkedett, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult. A beruházások 14 százalékkal bőv ültek, és ennek eredményeként a 3,6 százalékos gazdasági növekedéshez 2,3 százalékponttal, tehát a kétharmadával járultak hozzá. A kedvező folyamatok következményeként Magyarország GDParányos beruházási rátája elérte a 21,3 százalékot, felülmúlva ezzel mi nd az Európai Unió, mind a visegrádi országok átlagát. 2014ben a lakossági fogyasztás - a KSH 2014. évi háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel előzetes évközi adatai alapján - reálértékben 2,7 százalékkal nőtt, és 1,4 százalé kponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A fogyasztás növekedését a lakosság jövedelmi helyzetének érezhető javulása tette lehetővé. 2014ben a háztartások fogyasztási kiadása - a foglalkoztatottság, a nettó keresetek és a nyugdíj kedvező alakulásának kö szönhetően - végül 1,7 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottság az előző évhez képest 208 ezer fővel bővült, a nettó keresetek 3 százalékkal emelkedtek - ami a mínusz 0,2 százalékos fogyasztói árindex mellett végül is a reálbérek 3,2 százalékos növekedését j elentette , míg a nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedett, ami a stagnáló árak mellett szintén reálnyugdíjemelkedést jelentett. 2014ben a megtakarítási ráta továbbra is magas annak következtében, hogy a lakosság döntéseiben nagy szerepet játszott a f elhalmozott adósságok leépítése, az óvatossági megtakarítás és a banki hitelezési feltételek lassú javulása. A háztartások pénzügyi eszközeinek nagysága 2014 végén 37 000 milliárd forint volt, 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A háztartások adó sságállománya fokozatosan csökkent, 2014. negyedik negyedévében 94 milliárd forinttal mérséklődött a háztartási hitelek állománya. A foglalkoztatottak számának 2013. évi 1,7 százalékos növekedése után a 2014. évi kiemelkedő, 5,4 százalékos növekedés eredmé nyeként a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,1 millió főt. A növekedésben a versenyszféra játszotta a főszerepet. A foglalkoztatás bővülésének eredményeként a munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2 százalékról 7,8 százalékra csökkent, s így Magyarorszá g rátája az Unió 10,2 százalékos átlagánál jelentősen alacsonyabb szintre mérséklődött a múlt évben. 2014ben a fogyasztói árak - a 2013. évi 1,7 százalékos növekedés után - átlagosan, mint ahogy jeleztem is, 0,2 százalékkal csökkentek. Ennek okai között a z alacsony inflációs környezetet, a jó mezőgazdasági termelésből adódó élelmiszerárcsökkenést és a kormányzati szabályozás hatását emelhetjük ki. A 2014. évi kedvező makrogazdasági és költségvetési folyamatok megvalósulását elősegítő intézkedéssorozat lé pései közül különösen fontos szerepet játszottak: a növekedési hitelprogram, a lakossági devizahitelek végérvényes rendezése, a munkahelyvédelmi akcióterv, a Startmunkaprogram és a 2014. évi költségvetés teljesülésének az elősegítése, vagyis az egyes álla mi szereplők aktív cselekvése. A gazdaságélénkítést szolgáló növekedési hitelprogram két szakaszában mintegy 23 ezer vállalkozás számára nyílt lehetőség a finanszírozásra, közel 1430 milliárd forint összegben.
