Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
879 Ellenőrzésünk megálla pította, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak. 2014ben a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló beszámolás szabályszerű. A kormányzati szek tor 2014. évi uniós módszertan szerinti hiánya GDParányosan az előzetesen várt 2,9 százaléknál lényegesen kedvezőbben alakult. Az államadósságmutató mértéke a 2013. évi 76,6 százalékról 2014re 74,1 százalékra, azaz 2,5 százalékponttal csökkent. A 2014. é vi költségvetési tervezés alapját képező makropálya 2014ben 2 százalékos GDPnövekedés feltételezésével - utólag mondhatjuk: pesszimista módon - készült. (9.40) Ezzel szemben a magyar gazdaság 2013. év második felétől beindult növekedése folytatódott, és a GDP 2014. évi 3,6 százalékos növekedéséhez szinte minden ágazat a megelőző évinél nagyobb teljesítménnyel járult hozzá. A zárszámadási ellenőrzés során az egyes ellenőrzési területeken a következőket állapította meg az Állami Számvevőszék. A költségvetés központi kezelésű előirányzatai és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekkel és kiadásokkal összefüggő előirányzatok teljesített kiadását, összességében megbízhatónak minősítette az ellenőrzés. A központi kezelésű előirányzatok bevételeinek 88,9 százal ékát a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, a lakosság befizetései és a gazdálkodó szervezetek befizetései együttesen tették ki, amelyek ellenőrzésekor megbízhatósági hibát nem tártunk fel, ezért a bevételi adatok megbízhatóak. A központi kezelésű előirányzatok bevételeinek 4 százalékát az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, míg a központi kezelésű előirányzatok kiadásainak 25,4 százalékát az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadások képezték, és ez lényeges szerkezeti eltérést mutat az Európai Unió és a visegrádi országoknak ezen szerkezetén belül is, kiemelten emelve ezen összegen. Az ellenőrzés a bevételek és kiadások tekintetében megbízhatósági hibát nem tárt fel, így a bevételi és kiadási adatok megbízhatóak. A kiadási oldalon előforduló megbízható sági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet, ebből következően a kiadási adatok megbízhatóak. Ellenőrzésünk a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén tárt fel megbí zhatósági hibát. Több esetben nem állt rendelkezésre a Magyar Államkincstárnál az ellátások kifizetését alátámasztó határozat, a szükséges szakvélemény vagy a családi pótlék igényelbírálásához szükséges kérelem. Mivel az ellátások, támogatások teljesítési adatai lényeges hibát tartalmaznak, így az elszámolt kiadásokat nem megbízhatónak minősítettük. Az állami vagyonnal és a Nemzeti Földalappal kapcsolatban a bevételeknél tártunk fel megbízhatósági hibát, amelyek összértéke azonban a lényegességi szintet nem érte el, így az elszámolt bevételek és kiadások megbízhatóak. A központi kezelésű előirányzatok közé tartozó tartalékok - mint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék, az Országvédelmi Alap és a céltartalékok - képzése a jogszabályi előí rásoknak megfelelt. Az Országvédelmi Alap és a céltartalékok felhasználása során betartották a jogszabályi előírásokat. A központi tartalékok betöltötték szerepüket, felhasználásuk végül is 96 százalékos, összesen 232,8 milliárd forint volt. Betöltötték te hát a kitűzött, tervezett célokat. A költségvetési törvény - a központi tartalékok közül - a céltartalék nagyságát 76,2 milliárd forintban állapította meg, tételesen megjelölve a felhasználás céljait is. Ezeknek megfelelően a céltartalékból 70,9 milliárd f orintot a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére járó többlet személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére használtak fel. A Ny ugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai tekintetében, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételeiben megbízhatósági hibákat nem tártunk fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési kiadásainál megbízhatósági hibát a külső személyi juttatások terhére kö tött megbízási szerződések esetében tárt fel az ellenőrzés. Előfordult, hogy a megbízási szerződés nem tartalmazta a pénzügyi teljesítés módját, feltételeit és a kifizetés
