Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
853 Úgyhogy a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja ezt a törvénymódosítást. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Répássy Róber t államtitkár úrnak, aki soron kívül kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek, hogy a vezérszónoki körben megzavarom a vezérszónokokat. Helyesbíteni szer etnék, valóban, ahogy Hoffmann képviselő asszony elmondta, a korhatár a jelölés legkésőbbi korhatárára vonatkozik. Tehát 65 év alattinak kell lenni a jelöltnek ahhoz, hogy megválasszák. Ez azt jelenti, hogy nyilván a mandátuma hosszabb lehet, mint 65 év. M egjegyzem, hogy ezzel paralel a magyar alkotmánybírákra vonatkozó szabályozás, hiszen a magyar alkotmánybírák is akár 70. életévükön túl is bíráskodhatnak, amennyiben korábban választották meg őket. Tehát itt is egy hasonló szabályozásra kerül sor. Ennyibe n kívántam utalni a magyar vitákra. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Úgy látom, államtitkár úr már látta, hogy én mire készülök felszólalni, azért igyekezett megelőzni és kivenni felszólalá som erre vonatkozó élét. Na, azért bele fogom tenni, amit ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani. Hát, egy olyan törvényjavaslattal állunk szemben, hogy nagyon örülnénk neki, ha ma már, a XXI. században nem kellene ezzel a témával foglalkozni, hogy az alá író országokban, amelyek az Európa Tanács tagjai, valóban az alapvető emberi jogok működneke. Hiszen azt gondoljuk, és azt remélnénk, hogy ezekben az országokban ezek az alapvető emberi jogok már kitűnően működnek. (18.40) Mivel 1950ben született meg ez az egyezmény, és fogadták el a magas szerződő felek, azt gondolnánk, hogy idejét múlta. Nyilván vannak benne olyan pontok, amelyekkel már nem nagyon találkozunk ezekben az országokban, hiszen rabszolgasággal és egyéb ilyen, ehhez hasonló büntetőjogi kategó riákkal ma már nem nagyon találkozunk, illetve az emberi méltóságnak és az emberi szabadságnak az effajta megvonásával nem nagyon találkozunk. Azonban láttuk, és bebizonyították nekünk az elmúlt egy évtizedben is - gondolok itt elsősorban arra a kormányra, amelyik 2006ban regnált Magyarországon , hogy az emberi jogokat mennyire lehet akár állami szinten is lábbal tiporni. Hiszen volt egy korszak, amikor Magyarországon gyakorlatilag nem érvényesültek a legalapvetőbb emberi jogok. Ilyen volt, mint a szóláss zabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési joghoz való jogosultság vagy akár az egyesülési jognak a hirtelen, drasztikus módon történő szabályozása és keretek közé szorítása; amikor igenis szükség van arra, hogy belépjen egy olyan jog, a hová tudnak fordulni az állampolgárok. Elhangzott már többször az előttem szólók részéről a szubszidiaritás elve, amelynek pontosan az a lényege, hogy ezeket a problémákat elsősorban az adott államban kell megoldani, jelen esetben itt Magyarországon. Tehát Magyarország hozza meg a törvényeit, és Magyarország próbálja meg ezeket az emberi jogokat garantálni, illetve a többi ország is, amely ezt aláírta. Amennyiben ez nem megy, akkor lép be kisegítő jelleggel az egyezmény, és az egyezményben biztosított jogor voslatot lehet ezekben az esetekben igénybe venni, mint ahogy tették azt nagyon sokan a 2006os eseményekkel kapcsolatosan is. És itt nyilván meg kell említeni Gyurcsány Ferencnek a nevét és azt a szocialista kormányt, amely bizony éveken keresztül lábbal tiporta Magyarországon a
