Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
852 DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Elnézést kérek a késésért, az én sorrendem más volt. ELNÖK : Igen. Ezért szóltam, hogy sorrendeltolódá s van, de természetes, hogy… DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Répássy Róbert államtitkár úr elmondta ennek a törvényjavaslatnak az indoklás részét, én azt nem kívánom megismételni. Nagyon fon tos kérdésről van szó, egy 1950es római egyezményről, amely az emberi jogok alapvetését fogalmazza meg, s mint hallottuk, azóta 14 kiegészítő jegyzőkönyv készült. Ez most a sorban a 15., amelyhez az Európa Tanácsnak már 41 tagországa csatlakozott. Magyaro rszág is tagja az Európa Tanácsnak, aláírtuk ezt a jegyzőkönyvet, itt most az Országgyűlés arról fog dönteni, hogy ratifikáljae ezt a jegyzőkönyvet avagy sem. Nos, az emberi jogokról szól itt minden, és az emberi jogok elsősorban a XX. század má sodik felében váltak a közgondolkodás és a közbeszéd középpontjává. Nincs olyan szakpolitikai terület, amely valahol ne érintené az emberi jogokat. Különösen kényes kérdés ez napjainkban, a normális ügymeneten túl, akkor, amikor olyan időket élünk, hogy kü lönleges helyzetek adódnak. Ilyenkor ez különösen éles, még akkor is, ha ez a jegyzőkönyv nem a migránsválságról és nem a napjainkat égető problémákról szól. De maga a témafelvetés nem hagyhat bennünket közömbösen. A Kereszténydemokrata Néppárt számára és a kereszténydemokrata gondolkodás számára is rendkívül fontos a jog mint olyan. Fontosnak tartjuk megemlékezni arról, hogy jó 25 évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás emelkedett hangulatában szinte naponta százszor ismételt szó volt az, hogy most már jogáll amot teremtünk, és jogállamban élünk. Ezt a Kereszténydemokrata Néppárt, az akkori és az azóta működő kereszténydemokraták is mind fontosnak tartják, hogy olyan világban éljünk, ahol a jog tiszta, átlátható, ahol nem kell senkinek sem attól félni, hogy jog szerűtlen magatartás, viselkedés következtében az élete épsége veszélyeztetve van. És idetartozik még az is, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a természetjogot követi. Ez is jog. Azt talán kevesen tudják, akik távolabb állnak a mi világunktól, hogy a kere sztény egyházban nagyon fontos egyházjog is működik. Ezért hát minden ilyen kérdés fontos számunkra. Meg is vizsgáltuk ezt a törvénymódosítást, szakértőnk révén részt vettünk a kidolgozásában, és teljes szívvel támogatni tudjuk, mégpedig a következők miatt . Egyrészt nemcsak jogról, hanem kötelességről van itt szó, ez is fontos szempont számunkra, hogy a jogok és a kötelességek mindenkor egyensúlyban legyenek. Miközben a jogokat hangsúlyozza, kötelességeket is ró a tagállamokra. Nos, visszatérve tehát a java slathoz, mindössze három cikk tartalmi visszatekintésére akarok vállalkozni ebben a rövid felszólalásban. Az 1. cikkely a szubszidiaritás elvére és a mérlegelési jogkör doktrínájára utal. Mind a kettő nagyon fontos jogrendünkben és a jogállamokban. A szubs zidiaritás elve a keresztény gondolkodásban is fontos alapelv. Ugye, arról szól, hogy az adott helyen a tények, a körülmények ismeretében tudnak helyes döntést hozni. Itt is erről van szó, hogy a nemzeti hatóságok elvileg jobb helyzetben vannak a helyi szü kségletek és feltételek megítélésében, mint a nemzetközi bíróság. A 2. cikk, ahogy államtitkár úr is expozéjában utalt erre, a bírák életkoráról szól és arról, hogy amikor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének beterjesztik a bírák névsorát, addig kell a 65 éves kort elérni vagy fiatalabbnak lenni. Ezzel egyértelművé teszik ezt a mindig kényes kérdést, a korhatár kérdését. A 3. cikkely pedig az ügymenetet gyorsítja azáltal, hogy a korábbi 6ról 4 hónapra csökkenti a beterjesztendő másodfokú javaslatokat. Nos tehát, ezeket a változtatásokat teljes szívvel tudjuk támogatni, hiszen kötelességünket teljesítjük azzal, hogy csatlakozunk hozzá, és a ratifikálás mellett fogunk vélhetőleg dönteni. Ezek észszerű javaslatok, pontosabbá teszik az eljárásokat, és a jo grendünk biztonságát szolgálják.
