Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
741 alapján, hogy ha ők osztják az én konfliktusaimat, akkor nekem is osztoznom kell az ő konfliktusaikban. A NATO is ezen az elven működik: egy mindenkiért, mindenki egyért, és 17 évvel ezelőtt egy népszavazáson Magyarország erről egyértelmű döntést hozott. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napir end előtti felszólalásra jelentkezett a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter úr: „Meghalljáke a polgárok hangját a nyugateurópai politikusok?” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HARRACH PÉTER ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Amikor egy döntést kell hoznunk, és történetesen ez szakpolitikai kérdésről szól, akkor természetes, hogy a szakpolitikusok véleményét hallgatjuk meg. De ha mindennapi kérdésről van szó, akkor az emberek véleménye kell hogy a döntő legyen. Magyarországo n ma ezt alkalmazzuk a tömeges bevándorlással kapcsolatban. De felmerül a kérdés, hogy az európai döntéshozók az európai emberek véleményét miért nem veszik figyelembe. Nyilván több oka van, hiszen ez egy összetett kérdés. Én kettőt emelnék ki, egy politik ai és egy ideológiai okot. Ha megnézzük, hogy a bevándorló tömegek, amikor egy országban letelepednek és állampolgárságot kapnak, hogyan szavaznak, akkor azt hiszem, nem titok az, hogy általában baloldalra szavaznak. Tehát indokolt az ebből a szempontból, hogy a baloldali politikusok bevándorláspártiak. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Itt persze meg kell említenem egy olyan kérdést (Közbeszólás az MSZP soraiból: A keresztények…) , ami itt fontos, és nem annyira politikai, inkább elvi kérdés… (Dr. Bárá ndy Gergely: Nem szabadna hazudni, úgy tudom! - Az elnök csenget.) Úgy látszik, talált a megjegyzés. (Dr. Bárándy Gergely: Nem! A hazugságot kikérjük magunknak!) ELNÖK : Folytassa, frakcióvezető úr! (Csenget.) HARRACH PÉTER ( KDNP ): Mi nem vagyunk iszlámelle nesek, hanem bevándorlásellenesek vagyunk, mi terrorizmusellenesek vagyunk, és nem szeretnénk azt, ha Magyarországon vagy akár Európában a kultúránkkal ellentétes és a normáinkat tiszteletben nem tartó közösségek jönnének létre. Tehát ez a politikai ok, ny ilván az európai vezetők egy része ezen ok miatt bevándorláspárti. De van egy ideológiai ok, ami sokkal összetettebb ennél. Az európai vezetők egy része csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely elvágja a hagyományos keresztény gyökereket. És ha gyengül az i dentitása egy kultúrának, különösen egy nagyon erős identitással rendelkező másik kultúrával szemben, akkor valami más eszmei alapot kell találni. És amikor keresztény gyökerekről szólunk, akkor nem csupán vallási, hanem inkább történelmi és társadalmi hat ásokról beszélünk, hiszen ennek a kultúrának az elemei, a normái tovább élnek, még akkor is, ha tudatosan nem fogadják el ezeket. Ez az új eszmei alap pedig nem a hagyományos liberalizmus, ami jogállamiságot, demokráciát, emberi jogokat követel, hanem egy újfajta liberalizmus, ami már megalkotta a maga dogmáit, és megfogalmazta a tabukat. Ez a dogmák és tabuk világa alkalmatlanná teszi követőiket, hogy az igazi problémákat megoldják. Hiszen ha nem is lehet beszélni a problémákról, akkor hogyan lehet azokat megoldani? És hogy értsék, miről van szó, egy hazai példát hadd mondjak! Mindnyájan, akik itt ülünk, a parlamentben, természetesnek tartjuk, hogy a szegregáció ellen küzdünk az integráció érdekében. De amikor egy iskolában a felzárkóztatást szegregációnak nevezik egy dogma értelmében, akkor a problémát nem lehet megoldani. Volt erre Magyarországon is több példa. Vagy ismerünk olyan
