Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
742 parlamenti képviselőt, aki egy természetes szociológiai jelenséget nevezett meg, és rögtön kikiáltották nőgyűlölőnek, azért, me rt ütközött egyfajta dogmával. (10.00) Én úgy gondolom, hogy amikor… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Na lám, még ki se mondtam és máris kiabálnak. Az ultrafeminista véleménynek nincs helye a demokráciában . (Dr. Bárándy Gergely: Hülyeségeket beszélsz! - Kunhalmi Ágnes: Ennél sokkal intelligensebb a képviselő úr.) És mindezt ezek az ideológusok leöntötték egy olyan mázzal, amit ők politikailag korrektnek neveznek, holott nem más, mint a problémák megoldhatatlanságának az eszköze. Én úgy gondolom, hogy am ikor mi az emberek véleményére hallgatunk, akkor Magyarországon a polgárok véleménye kapcsán nem bevándorláspártiak vagyunk, hanem ellenezzük mindazt, ami ebből következik. Köszönöm figyelmüket. (Kunhalmi Ágnes: Emberellenesek! - Taps a kormánypárti sorokb ól.) ELNÖK : Köszönöm, frakcióvezető úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. (Kunhalmi Ágnes: Védd meg!) DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr a felszólalásában utalt arra, hogy az újkori népvándorlás kapcsán, a tömeges bevándorlás kapcsán Európában egyrészről beszélhetünk nyilván egy bevándorlási krízisről, egy népvándorlási krízisről, am it láthatólag az Európai Unió nem tud kezelni, és a probléma gyorsabban nő, mint ahogy megoldásokkal állnának elő európai politikusok, de mindemellett képviselő úr arra is utalt, hogy itt a bevándorlási probléma mellett egy demokráciakérdés is van. Arról i s szól már a vitának egy része, hogy a választók nagy részének, nagy többségének akaratával mehete szembe egyegy kormányzat, képviselhete más elveket, képviselhete más irányokat a politikai elit, mint azok az emberek, akiket elvileg a politikai elitnek képviselni kell, elválhate egymástól a választók véleménye és a politikusok véleménye, főleg akkor, amikor nagyon távol vannak a választóktól, hiszen Brüsszel minden országtól eléggé messze van, és teljesen más politikai kultúra alakulhat ki, mint amit e gyébként egy helyi önkormányzati vagy egy körzetben megválasztott képviselő képvisel. Úgyhogy ez éppen annyira kezd már lassan demokráciakérdéssé válni, mint amennyire bevándorlási kérdéssé. Azt hiszem, a magyar delegáción kívül kevés delegáció mondhatja el nemzetközi találkozókon, hogy olyan erős legitimációja, demokratikus felhatalmazása van az ország álláspontjának képviseletére, mint Magyarország képviselőinek különböző európai uniós vagy nemzetközi fórumokon, hiszen Magyarország volt az egy etlen, amely merte vállalni, hogy mielőtt képviseli az ország álláspontját, azelőtt megkérdezi az embereket, hiszen nincs még egy ország, amely mindegyik állampolgárának, minden választójoggal rendelkező, 18 év fölötti állampolgárának kiküldött volna egy k érdőívet és megkérdezte volna az emberek véleményét, márpedig Magyarországon a korábbiakhoz képest is igencsak sokan küldték vissza ezeket a kérdőíveket, és egyértelműen nyilvánítottak véleményt. Arra a kérdésre, hogy Brüsszel politikája a bevándorlás kérd ésében megbukotte, ez a teljes mértékű beengedési politika, amit Magyarországon a baloldali pártok képviselnek, és új megközelítésre vane szükség, az emberek 77,4 százaléka mondta, hogy teljesen egyetért, 17,5 százaléka inkább egyetért, nem ért egyet 5,1 százalék. 95 százaléka az embereknek azt mondta, hogy a magyar kormánynak más politikát kell megfogalmazni, mint Brüsszelnek. Azt, hogy a magyar kormány Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb álláspontra kell hogy helyezkedjen, teljes mértékbe n támogatta az emberek 89,6 százaléka, részben támogatta 7,6 százaléka, nem támogatta 2,8 százaléka. Ezen 2,8 százalékot képviselik tehát a parlamentben a baloldali ellenzéki pártok.
