Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
432 a történelmet szeretnénk feltárni, é s a kommunista történelmet szeretnénk feltárni, akkor ne olyan emberek vegyenek ebben részt, akik maguk is érintettek lehetnek! Ez egy olyan minimumkritérium, ami szerintem minden jogállamban elvárható lenne, és egyébként a környező országokban a lusztráci ós törvényekkel és minden egyébbel ezt meg tudták tenni. Sajnos Magyarország kimaradt ebből a körből. És akkor az Orbánkormány tevékenységét, az első Orbánkormány tevékenységét is ide kell hoznom, mert azt látjuk, hogy az antikommunista szólamok ellenére nem történt semmi sem 25 év alatt, hogy azokat az embereket és azokat a folyamatokat - de leginkább az embereket - megismerhessük, akik a kommunizmusban működtették az elnyomó rendszert, működtették a diktatúrát, megfigyelték rokonaikat, megfigyelték ba rátaikat. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy büntetlenül távoztak ezek az emberek, hogy büntetlenül élhették mindennapjaikat - mert persze sok esetben elítélni nem is feltétlenül lehetett volna őket, mármint büntetőjogi eszközökkel , de az, hogy ’90 után a gazdasági szférába átmentsék a hatalmukat, és a politikai szférába átmentsék a hatalmukat, ez már a pofátlanság határa, és nem ez az, amire ’90ben a rendszerváltozás környékén a magyar emberek vágytak. Amikor az első szabadon választott Országgyűlé sre a szavazatukat leadták, akkor nem arra vágytak, hogy olyan emberek üljenek akár a parlamentben majd a későbbiekben, akik hálózati személyek voltak, működtették a diktatúrát. Annyi történt a 2010 után megalakult Orbánkormány esetében - és itt ú jra ki fogok térni majd nemsokára a Veritas Intézetre a struktúra vagy a folyamatok részeként , hogy önök előirányozták, hogy majd létre fog jönni egy szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami ezzel fog foglalkozni. Ezt először nem tették meg, de utá na elégszer felszólaltunk az Országgyűlésben, így végre megalakult ez a bizottság. Persze Rétvári államtitkár úr meg van róla győződve, gondolom én, hogy ez nem ennek köszönhető, és önök biztos létrehozták volna, akkor is, ha 2010 után a Jobbik jelentős er ővel a parlamentben nem lett volna jelen. (Dr. Rétvári Bence: Így van.) Jó, ezzel lehet vitatkozni, nyilvánvalóan egyikünk ezt mondja, másikunk azt. Viszont azt látni kell, hogy amikor 2012 májusában nem alakult meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és 2013ban nagy nehezen felállt, akkor már ők is elmondták, hogy önök struktúrákkal szeretnének foglalkozni, nem a személyeket szeretnék megnevezni, miközben, amikor kérdéseket teszünk fel, hogy mikor hoznak nyilvánosságra ügynökaktákat, mágnesszalagokat, akkor m indig arra hivatkoznak, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága már megalakult és komoly munkát végez e téren. Úgy látjuk, hogy eddig még a komoly munkának semmilyen eredményét nem láthattuk. (13.50) Erre azt is el kell mondjuk, s a kutatók is ezt vallják, nem csak mi, hogy lehet azt mondani, a struktúrák megismerése meg a történelem megismerése a legfontosabb, de emlékezhetnek önök is, hogy a BM III. Főcsoportfőnökség sem struktúrákat küldött oda, hogy figyeljen meg embereket, a diktatúrát sem struktúrák, hanem emberek működtették, és az első szabadon választott Országgyűlésbe sem a struktúrák küldték be a hálózati személyeiket, akár mint országgyűlési képviselők vagy később állami vezetők. Sajnos ki kell mondani, hogy az Antall- és Borosskormányok ezt a feltár ást nemhogy nem kezdték meg, hanem a szereplőivel együtt a szőnyeg alá söpörték, és az Orbánkormányok sajnálatos módon - ez egy történelmi kérdés lesz, hogy miért, de - szintén tovább folytatták ezt. Lehet azt mondani - ez a hivatalos, nem hivatalos szóla m , hogy ezt majd az idő oldja meg, ha mindenki meghalt majd, aki esetleg érintett lehetett. Mi nem azt szeretnénk, ha ezt az idő oldaná meg. Egyébként a 2010 utáni Orbánkormány egyik első lépése volt, hogy a mágnesszalagokat az Alkotmányvédelmi Hivatal pincéjébe levitette. Miért nem nyilvánosságra hozták ezeket az adatokat vagy a mágnesszalagokat? Aztán hallhattunk olyan érveket is, hogy ezek gyakorlatilag már nem feldolgozható adatok, nincs lejátszó eszköz. Ha csak ez a gond, akkor tudunk segíteni, egykét padláson akad még olyan eszköz, amelyekkel ezeket le lehet játszani.
