Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
397 sor. Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Kös zönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek, első körben a vezérszónoki felszólalások. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszó noka Bartos Mónika képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A magyarliechtensteini kapcsolatok most még nem túl szorosak, de történelmi múltra tekintenek vissza. A Liechtensteini Hercegséggel, amelyet VI. Károly németrómai császár alapított rendeleti úton 1719. január 23án a Németrómai Birodalom keretei között, Magyarország az OsztrákMagyar Monarchia részeként a XIX. század második felétől valutaunióban és vámunióban állt. A hercegség a teljes függetlenséget a német szövetség felbomlása után, 1866ban nyerte el. Az egykor szegény hercegség ma jómódú, gazdag ország; Európa egyik adóparadicsoma, ezért sok külföldi vállalat választja székhelyéül, és ezek adják az állami adóbevételek egyharmadát. Az ország kis mérete és korlátozott mértékű erőforrásai ellenére Liechtenstein egy folyamatosan fejlődő, erőteljesen ipari országgá vált, ahol a vállalkozásokat a pénzügyi é s bankszektor támogatja. A 160 négyzetkilométer területű hercegségben az életszínvonal magasabb a nála nagyobb méretű szomszédos országokénál. Fontos bevételi forrása a bélyegkiadás és az idegenforgalom, elsősorban az alpesi turizmus és a síelés. Nagy az o rszág tranzitforgalma, hiszen a PárizsBécs főútvonalon fekszik. Iparára a munkaigényes ágazatok jellemzőek. 1924 óta valuta- és vámunióban van Svájccal, és védelméért is ő a felelős. Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolata Norvégiához és Izlandhoz has onlítható. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de az Európai Gazdasági Térségnek igen. Ezáltal olyan mértékben vesz részt Európa belső kereskedelmében, hogy Norvégia és Izland mellett az EUba leginkább integrált három nem európai uniós állam között szerepel . A Magyarország és Liechtenstein közötti kapcsolatok az 1990es években értek fordulóponthoz. A Monarchia felbomlásával megszakadt diplomáciai kapcsolatok teljes körű rendezésére 1993 júniusában került sor. Az Európai Gazdasági Térségnek Liechtenstein és Magyarország is tagja, ezért a két ország kapcsolatát 2004. május 1. óta az EGTmegállapodás szabályozza. Az EGTbővítés után Liechtenstein a többi EGTországhoz hasonlóan Magyarországot is kvótarendszerének részesévé tette, amely a hercegségbe érkező külf öldi munkavállalók beáramlását szabályozza. A munkaerőpiaci viszonosság elvét követve a magyarországi munkavállaláshoz a liechtensteini állampolgároknak munkavállalási engedélyre van szükségük. A magyar kivitel fontosabb termékei a szerszámok, alumíniumlem ezek, digitális integrált áramkörök. A Magyarországra importált áruk között a kézi fúrógépek, tengelyek és forgattyúk, elektronikus integrált áramkört tartalmazó kártyák és az elektromos kéziszerszámok dominálnak. 2015 szeptemberében „Az állam a harmadik é vezredben” című könyve magyarországi bemutatója alkalmából II. JánosÁdám liechtensteini herceg Budapestre látogatott, akit fogadott Orbán Viktor miniszterelnök úr is. A felsőoktatási államtitkártól pedig a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetéséb en szerzett érdemei elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékplakettet vehetett át. Az előttünk fekvő egyezmény egy újabb szál, amellyel szorosabbra fűzhetjük kapcsolatainkat. Ahogy államtitkár úr is említette, az új adóegyezmény megkötése kedvezőbb, átte kinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára. Az egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele. Hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, hogy kizárja a kettős adóztatás l ehetőségét. Az egyezmény biztosítja a teljes körű információcserét, valamint azt, hogy bármelyik szerződő fél egyezető eljárást kezdeményezhessen a
