Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
398 másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezményben foglaltaknak. A nemz etközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint az egyezmény kihirdetésére törvényben van mód. Kérem képviselőtársaim támogatását, hogy erre lehetőség nyílhasson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) (11.10) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Demeter Márta képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között megkötött egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik szerződő állam vagy annak helyi hatóságai vetnek ki a beszedés módjára való tekintet nélkül. Magyarország esetében ezek: a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a telekadó és az építményadó. Liechtenstein esetében pedig a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az ingatlan, tőkenyereségadó, a vagyon adó és a kuponadó. Az egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatáro zza, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, és biztosítja továbbá azt is, hogy bármely szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél abban az esetben, amikor úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek. Külön az egyezmény cikkeit nem szeretném felsorolni, viszont k ettőt mindenféleképpen szeretnék kiemelni belőle. A 28. cikk szerint az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy nem részesülhet az egyezmény alapján a másik szerződő állam által nyújtott adómérséklésben vagy adómentességben, ha a másik állam me gállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személy elsődleges céljainak egyike az egyezmény kedvezményeinek megszerzése volt. A másik nagyon fontos cikk, amit kiemelnék: az OECDmodellegyezmény 2008. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcs eréről rendelkezik az egyezmény, amely kizárja a belföldi érdek hiányára való hivatkozást, valamint - és ez rendkívül fontos, azt gondolom - a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információk kiadását is kötelezővé teszi. Szeretném előrebocsá tani, hogy az MSZP támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Nagyon fontosak ezek a bilaterális egyezmények. Azt gondolom, ennek pedig kiemelt jelentősége van, és az a cikk, amit az előbb említettem a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó informác iók kiadásáról, azt gondolom, hogy a magyar gazdasági élet, politikai élet egyik fontos eseményében és történésében is kulcsszerepet játszhat, hiszen láttuk, hogy mi történt a Quaestor ügyében. Láthattuk azt, hogy a Quaestor egyik tulajdonosa egyébként lie chtensteini cég. Tehát egy olyan brókercégről beszélünk, amelyben egyértelműen offshorecég vesz részt tulajdonosként, és láthattuk azt, hogy - mint ahogy ez megtörtént a Külügyminisztérium és más minisztérium esetében is - igenis állami pénzt, magyarul: a z adófizetők pénzét tartották ennél a cégnél, és így kockáztattak közel 4 milliárd forintot az adófizetők pénzéből. Az is látszik, hogy - egyébként mondhatni, bennfentes információk alapján - ezt a pénzt kivették az utolsó pillanatban, de az tény, hogy min denképp a magyar kormány felelőssége, hogy éljen azokkal a lehetőségekkel, amiket például egy ilyen, előttünk fekvő egyezmény tud biztosítani. Azt látjuk, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény egyáltalán nem szigorú szabályozás, hiszen
