Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Személyi ügy: Új bizottsági tisztségviselők és tag megválasztása - Az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
394 mondhatjuk, hogy már ezért önmagában érdemes lenn e támogatni. De ami igazán szemet szúró, az az, hogy az Európai Unió rendszeréből önök át kívánnak venni nagyon sok úgynevezett vívmányt és nagyon sok kikötést, de azt látjuk, hogy közben saját hatáskörben mindezek jó része már rendezhető lett volna korább an, adott esetben megelőzve az úgynevezett brókerbotrányok sorozatát, megelőzve a Quaestorbotrányt. Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy ha csak a jobbikos képviselők által benyújtott több mint húsz, az adott piacot szabályozó módosító javaslatot elfogadt ák volna, akkor nemcsak a Quaestorbotrány, de az összes hasonló botrány megelőzhetővé vált volna. Tehát érdemes lenne nemcsak az Európai Unióra hallgatni, várni, átültetni a joganyagát, hanem adott esetben saját hatáskörben is eljárni. Pontosan azért, mer t az indoklás során többször felmerült, ennek az egésznek azért van értelme, hogy önök a fogyasztóvédelem rendszerét erősítsék. Szimbolikus jelleggel még az előző ciklusban is működött önálló fogyasztóvédelmi bizottság, ezt önök aztán integrálták a Gazdasá gi bizottság tengernyi egyéb témája közé, tehát már ezen a szinten is csökkentették a fogyasztóvédelem súlyát, szerepét, most pedig azt látjuk, hogy mióta egyes ágai a Magyar Nemzeti Bank alá kerültek, a különböző összevonások kapcsán elérték azt, hogy tul ajdonképpen a saját vezetésű szervezetük feleljen ezért, maga a fogyasztóvédelem szenvedett csorbát. Örülünk ezeknek a kozmetikai jellegű változtatásoknak, legalábbis egy részüknek, például annak, hogy az ügyfeleknek 30 napjuk lesz a javasolt módosítás elu tasítására, és ha így döntenek, akkor ezentúl már a biztosító sem mondhatja fel a szerződésüket. Talán nincs olyan épeszű ember, aki komoly ellenérveket felhozna egy ilyen javaslat kapcsán. S azt is el kell mondani, hogy a bírságok maximumának meghatározás a tekintetében nemcsak a vállalkozások esetén kiszabható legfeljebb 10 millió eurós bírságnak örülünk, hanem annak is, hogy bizonyos részletszabályozásokat tisztáztak ezzel kapcsolatban. Látható ugyanakkor az MNB súlyának folyamatos növekedé se. Ha csak azt nézzük, hogy az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét szintén az MNB látná el, akkor azért érdemes pár szóra megállnunk. Egyrészt örülünk annak, hogy most már van felügyelőbizottsága az MNBnek. Ez egy többéves hiányosság volt , és olyan elképesztő mulasztás, ami ezt az egész eszközrendszert csorbává, hiányossá tette. Hagyjuk, hogy hogyan sikerült ezt a felügyelőbizottságot végül felállítaniuk, hiszen lehetett volna békésebb és normálisabb körülmények között is, de ha így sikerü lt, örüljünk neki, hogy van. Azt viszont látnunk kell - pontosan tegnap folyt az autóhitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat vitája, amely kapcsán megjegyzésre került jogosan , hogy az MNB megint csak tízmilliárdokat realizál gyakorlatilag haszonké nt. Itt egy 5060 milliárdos tételről folyt a vita, és ne feledjük, hogy az úgynevezett lakáshitelek forintosításánál szintén jelentkezett egy hatalmas, 100 milliárdos nagyságrendű tömeg, amely szintén nyereségként jelent meg az MNBnél. De ha már az MNBt örvényhez hozzányúlnak, abszolút indokolt lenne, hogy ezt az összeget valamilyen módon csatornázzák be, s nem feltétlenül közvetlenül a költségvetésbe. Bár tudjuk, hogy ezt elvileg nem lehetne pántlikázni, de adott esetben egy kártérítési alapot igenis lét re lehetne hozni belőle, amiből nemcsak megsegíthetnék a legnehezebb helyzetbe került hitelkárosultakat, akiknek ráment a családjuk vagy az életük egyrészt az önök időhúzására, másrészt a korábbi szocialista kormányok elképesztő nemtörődömségére, de azt is el kell mondani, hogy egy ilyen kártérítési alap mellett más forrásokat is lehetett volna teremteni, például az érintett pénzintézeteket ugyanide befizetésre lehetett volna kötelezni, miután ügytípusonként megvizsgálták volna az általuk foganatosított vis szaéléseket, és emellé egy szankciórendszert társítottak volna. Sajnálatos módon erre nem került sor. Még egyszer mondom, ezt elképesztő mulasztásnak tartjuk, de azt is látni kell, hogy ezen kozmetikai jellegű változtatások, módosító javaslatok értékét ez érdemben nem csorbítja. Megint csak arról van szó, hogy mik azok, amik hiányoznak ebből a csomagból. S amikor erről beszélünk, akkor bizony látjuk azt, hogy a biztosítási csalások kiszűrése érdekében hatékonyabb adatcserét
