Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 15. kedd (126. szám) - Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
3749 gondo lom, hogy el fogja érni a kormány azt a célját, amit szeretne, hogy úgy segíti a családokat, hogy a költségvetési bevétele se csökken, mert mind a kettő egyszerre fontos cél. Nyilvánvalóan amellett, hogy az áfát csökkentjük, mert ettől azt reméljük, hogy t öbb lakás fog épülni, a kormány indokoltnak látta, hogy az építési szabályzatokon is változtasson. Nemrég beszéltünk a bürokráciacsökkentésről, ezzel kapcsolatban is elfogadtunk már több törvényt itt a parlamentben. Tudom és önök is tudhatják, hogy a közig azgatási eljárási törvény átfogó reformja is készül. Abban a törvényjavaslatban majd megfogalmazódnak olyan törekvések, amelyek egyike már itt visszaköszön. Magyarország tradicionálisan egy nagyon bürokratikusan működő, az igazgatása egy nagyon bürokratiku san működő igazgatás, ezen változtatni kell. Ehhez merészség kell, és azt gondolom, hogy ez a változtatás meg fogja hozni a gyümölcsét. Magyarországon eddig nem nagyon volt példa arra, hogy az igazgatás a hallgatásával döntsön, mert itt gyakorlatilag ezt t eszi. Hogyha 300 négyzetméternél kisebb családi házat akar valaki építeni, akkor ezt csak bejelenti az építési hatóságnak, és az építési hatóság ezt tudomásul veszi. Ez nem azt jelenti, hogy a hatóság eszköztelen, mert a hatóság ellenőrzési lehetőségei vál tozatlanul megmaradnak, és nyilvánvalóan ellenőrizni is fogja, jelesül a kormányhivatal építési hatósága, hogy a jogszabályokat betartva történike ott az építkezés. De az fontos, aki már foglalkozott ilyen kérdésekkel az igazgatás oldaláról, akkor tudja j ól, hogy ez egy mennyire macerás, bürokratikus rendszer, főleg amikor elektronikusan kellett a tervezőknek az egész eljárásokat produkálni a kormányhivatal megfelelő egységeinek. Jó, hogy oldottunk ezen a rendszeren, és jó, hogy azt merjük mondani, hogy tu domásulvétellel is tudunk dönteni. Attól se félek, hogy amikor a helyi közösség kollektív akarata megszab építési előírásra szabályokat, ezzel az eljárással csorbulna. A szakhatóságok lehetőségei csorbulnak, de a szakhatóságokat egyébként is, azt gondolom, hogy minden módon korlátok közé kell szorítani ezekben az általános eljárásokban, mert indokolatlanul bürokratikussá teszik az eljárásokat, és azt remélem, hogy amikor a Ket. elénk kerül - a közigazgatási eljárási törvényről beszélek , a Ket. is ezt a ko ncepciót fogja képviselni. Tehát én nem aggódom a helyi közösség kollektív akaratának érvényesülése miatt, én helyeslem ezeket a bürokráciát csökkentő és észszerűsítő lépéseket. Talán szót kell még említeni egy másik beterjesztett törvényhelyről, ez az ipa rűzési adóval foglalkozó kérdéskör. Fővárosi ember nem lévén, vidéki emberként is fontosnak tartom azt a polémiát, amit én a sajtón keresztül figyelek, amikor Tarlós főpolgármester úr megszólalásait hallgatom. Én örülök annak, hogy ő elérte a célját, és a főváros többletforrásokhoz fog jutni a tömegközlekedés működtetéséhez, ami ebben a nagyvárosban nyilvánvalóan fontos. Vidékiként azt nem értem, hogy ez a város miért működik 23 vagy 24 városként, amikor valójában ez csak egy város. Amikor a kerületi képvis elők vagy a kerületek érdekében megszólaló képviselők itt most nehezményezték azt, hogy x kerületnek ez nem tudom, mennyi pénzébe kerül, valószínűleg az ő kerületükben élő polgárok, amikor villamosra vagy metróra szállnak, nem azon gondolkodnak, hogy ki fi nanszírozza ezeket a költségeket, hanem egy jó tömegközlekedést akarnának. (10.20) Tehát azt gondolom, hogy ez egy észszerű kompromisszum, elfogadható a kerületeknek, és nyilvánvalóan érdemi segítséget jelent ez a másfél százalékos átcsoportosítás a főváro snak is. Hogy részben megkötjük az önkormányzatok kezét, hogy mire fordíthatják az iparűzésiadóbevételeket, ezt sem gondolom tragikusnak. A törvény úgy fogalmaz, hogy különösen ezekre a területekre. Ez azt jelenti, hogy ezekre a területekre hangsúlyozott an kell figyelni. A főváros esetében ez a közlekedés, a települési önkormányzatok esetében ezek a szociális kiadások. Máskor az ellenzéki képviselők általában azért emelnek szót, a szociális kiadások biztosítása érdekében emelnek szót, most egy törvényalko tási aktussal ennek ilyen szempontból nyomatékot adunk.
