Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3665 festményeket, hangszereket vásárol, saját felsőoktatást akar beindítani, és minderre a devizaátváltáson, a devizahitelesek kárára elért nyereségét használja. Egy dolgot nem csinál, ami a feladata volna, a hatékony pénzügypiaci felügyeletet nem látja el. A brókerbotrányok károsultjainak kárrendezéséhez tehát a felelősöknek kell hozzájárulniuk, elsősorban a tulajdonosoknak, másodsorba n a kormányzatnak és az MNBnek. A Matolcsyféle Nemzeti Banknak fel kell vállalnia a felelősségét, el kell ismernie, hogy csalások történtek. A pénzügyi felügyelet részben politikai kapcsolatok miatt, részben szakmai alkalmatlanság miatt asszisztált ehhez . Ezért a számla jelentős részét az MNBnek kell állnia, és hozzá kell járulnia a kárpótlási alaphoz. Az LMP szerint az MNBnek létre kell hozni a nyereségéből egy olyan alapot, amely a későbbiekben automatikusan lehetővé teszi ezt. Ha pedig kárpótlási ala pot állítanak fel, az minden olyan esetre vonatkozzon, ahol a kormányzat felelőssége felmerül. Ezért is kell a vizsgálóbizottság. Álláspontunk szerint akkor jelenthetjük ki, hogy kezeltük a brókerbotrányok következményeit, ha biztosak lehetünk abban, hogy nem fordul elő a Quaestorhoz, a BudaCashhez vagy a Hungáriához hasonló botrány a következő években. Ehhez persze először is pontosan tudnunk kéne, hogy mi történt, miként fonódott össze a politikai elit és a csaló vállalkozások, szigorítani kellene a szab ályozási környezetet és meg kellene erősíteni a felügyeletet. Önök ebből semmit sem tettek meg, a brókerbotrányok valódi következmények nélkül maradtak, a károsultak pedig lassan egy év elteltével még mindig nem kapták meg a pénzüket. A kormányt nemcsak a brókerbotrányok kirobbantásáért, hanem azok helytelen kezeléséért is felelősség terheli. Köszönöm a figyelmet. (21.10) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Megkérdezem a képviselő hölgyeket, urakat, kívánnake még hozzászó lni a fennmaradt időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát lezárom. (Dr. Völner Pálnak:) Látom, készülődik az államtitkár úr, 4 perc 40 másodperc időkerete maradt, hogy válaszoljon a vitában elha ngzottakra. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány kérdésre, ami elhangzott, szeretnék választ adni itt a képviselőtársaimnak. Valóban, az évszázad bűncselekményéről lehetett beszélni tavasszal, hiszen sorba n jöttek elő ezek a típusú bűncselekmények, amelyek hosszúhosszú évekre visszavetődve pontosan az elégtelen szabályozási környezetből eredtek, és pontosan a Nemzeti Bank volt az, amely az új metódusaival gyakorlatilag fel tudta tárni ezeket. Tehát éppen h ogy köszönet illetné a Nemzeti Bankot, és nem a felelősséget kellene rányomni az évtizedes csalások leleplezéséért. A károsultak megmentése szintén ugyanúgy ennek a törvénynek is a célja, hiszen látható, hogy azon belül is a 3 millió forint alatti károsult akat részesíti pozitív diszkriminációban, hiszen ott a Bevánál korábban alkalmazott önrész sávosan nulla százalékkal szerepel, tehát nekik nem kell önrészt viselniük a kárnál. A hozamok tekintetében Szakács képviselő úrnak volt egy olyan észrevétele, hogy itt a korábban megfizetett adók is levonásra kerülnének. Csak a ténylegesen jóváírt hozamok, tehát a nettó hozamok összege az, ami csökkenti a kártérítések összegét, tehát ilyentől nem kell tartani. Miért kell lemondani arról a követelésről? Egyrészt látha tó, hogy a megtérülésre elég csekély remény van ezeknél a fiktív kötvényeknél, Z. Kárpát Dániel képviselő úr is kitért erre. Nyilvánvaló, ha többszörös megtérülés lenne, vissza lehetne hozni a Ház elé ezt a kérdést. A másik pedig: aki nagyobb reményt lát e gy felszámolóval vívott csatában arra, hogy nagyobb hozamokat ér el, mint ez a méltányossági alapon nyújtott kártérítés, az előtt nyilván erre nyitva áll a lehetőség. Szeretnék hangsúlyozottan rámutatni arra, hogy az előző kártérítési törvény arról szólt, hogy egy általános kártérítés alapján külön vizsgálat nélkül lehetett volna kifizetni a károkat, azonban az Alkotmánybíróság döntése pontról pontra meghatározta azokat a módosításokat, amelyeket be kellett
