Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
3666 vezetnünk, és a törvény ennek teljes mértékben meg felelt. Tehát aki itt a kormányzat részéről bármiféle sanda szándékot gyanít, vagy pénzösszegből kiinduló visszaszámolás alapján akarja megállapíttatni a szabályok alakulását, az tévúton jár. A pénzügyi tanácsadó ügyfeleivel kapcsolatban a bizottsági ülése n is elhangzott, hogy a 15. § (3) bekezdése bírósági úton lehetőséget nyújt a károsultaknak arra, akiknek nincs is kötvényszámlájuk, tehát nem tudják a Beva felé igazolni a jogosultságukat, hogy ezt a bíróságon ítélettel megállapíttassák, és ebben az esetb en az alap helytáll a követelésekért. Hogy miért így alakult a kártérítésre jogosultak köre? Az Alkotmánybíróság előírta a homogén csoportképzés követelményét, és így lehetett olyan definitív módon ezt megállapítani, amely megfelel ennek az elvárásnak. Szó ba került a győri és az újpesti önkormányzat kárának megtérítése. Itt nem megtérítésről van szó, hanem ők államkötvényben kötötték le, tehát biztos, államilag garantált formában, kimutatott, meglévő kötvényekbe, amelyeknek a lejártakor természetesen az áll am kifizeti utána a hozamot, és ez külön kifizetendő. Éppen hogy azért van szükség erre a törvényre, mert az nem államkötvényekben fennálló károkról, hanem fiktív vagy pedig saját cégcsoporton belüli kötvényekről beszél. Az MNB felelősségére még egyszer vi sszatérve, tehát ennek a törvénynek nem az a célja, hogy a felelősséget megállapítsa, arra ott vannak a bűnüldöző szervek, meg fogják majd állapítani, hogy hogyan keletkezhetett ez a hosszú ideig tartó csalássorozat, és nyilvánvaló, hogy annak mentén kell megállapítani a felelősséget. Maga a kárrendezés ex gratia, méltányossági alapon történő kárrendezés, tehát igazából valamennyi ügyfél jobban jár, mint ami a korábbi általános szabályozásból levezethető lenne. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Völner államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a holnapi ülésnapon kerül sor. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Most pedig soron következik a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések é s az összegző módosító javaslat vitája. A kormányelőterjesztés T/6987. számon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspon tjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a bizottság előadójának. RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Or szággyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10én megtárgyalta a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvényt, illetve a törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a bizottság 23 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett összegző módos ító javaslatot fogadott el. A bizottság saját módosító indítványában nemcsak jogtechnikai módosításokat javasolt, hanem pontosította a 14. § (3) bekezdését, miszerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CIV. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvény vagy eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az
