Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
3664 folytassák a pilótajátékot és megkárosíthassák a kötvényeseket. A kor mányzat a Quaestort tette meg a keleti nyitás nevű kalandorpolitika gazdasági támaszává, hordta be a pénzt a Quaestorba, együtt léptek fel stadion- és vízumközpontmegnyitókon. Kvázi kormányzati garanciát érezhetett a cég mögött az, aki ide fektetett be. A zaz a kötvényesek átverésében a kormányzat aktívan segédkezett. A kormány végső soron az egyenlőtlen kártérítéssel ismerte el végképp, hogy felelősséget érez a Quaestor csődje miatt. A botrányok másik fő felelőse az állam részéről a pénzügyi felügyeletet g yakorló Magyar Nemzeti Bank. Engedték a bődületes mértékű, felelőtlen kötvénykibocsátást, illetve a kockázatos és akár törvénytelen működést is. Tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy az embereket százmilliárdos károk érjék. A brókerbotrányok, a Quaestorügy rávilágított arra, hogy az MNB nem képes megfelelően ellátni ezt a területet. Részben azért nem képes, mert összefonódott egy korrupt gazdasági elittel, amelynek az üzelmeit takargatni akarja. Az MNB felelőssége mindenképpen megkerülhetetlen. De miről is szól az új törvénytervezet? Az Alkotmánybíróság novemberi döntése után a kormány új Quaestortörvénytervezete az eredetinél szigorúbb szabályokat vezet be a befektetési intézményekkel szemben, de minő meglepetés, a kártalanítást egy az egyben ránk, az adóf izetőkre hárítják. Azt követően, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestortörvény néhány elemét, akkor talán interpelláció vagy azonnali kérdés keretében megkérdeztem az illetékes minisztert, hogy akkor hogyan tovább, hogyan folytatjuk. A hozz ászólásomban, kérdésemben megkérdeztem és felvetettem a Magyar Nemzeti Bank bevonását a finanszírozásba. Azt a választ kaptam Lázár miniszter úrtól, hogy hogyan képzeljük, közpénzt nem fogunk erre felhasználni, és nem lehet közpénzből ezt elrendezni. Most mit láttunk? Azt, hogy a kárrendezési alapot ugyanis névleg a Beva befizetői töltik fel, ám a befizetéseket levonhatják az általunk befizetendő adókból. Hát, mi ez, ha megint csak nem közpénz? A piramisjátékot lehetővé tevő és takargató MNB nem száll be a kártalanításba. Az a három hónapos átmeneti kölcsön nem jelent gyakorlatilag semmit. A Fidesznek ugyanis, úgy látjuk, kell az MNB pénze, hiszen a névlegesen független jegybank pénzét tudják a legegyszerűbben offshorecégeken keresztül kijátszani a gazdaság i hátországnak. További probléma, hogy a törvény továbbra is rendkívül diszkriminatív, számos károsultról továbbra sem vesznek tudomást. A Hungáriakötvény károsultjait igen, igaz, bevonják a kárrendezésbe, de a Quaestorcégcsoport egyes ügyfelei megint ki maradnak, csakúgy, mint a BudaCash vagy a Baumag ügyfelei. Az új törvényjavaslat egyetlen korrekt pontja, hogy a kötvényeseket nem névértéken kárpótolnák, hanem levonnák a korábban kifizetett hozamokat. Ez logikus és észszerű, hiszen a befektetők is kocká zatot vállaltak a kötvények vásárlásával, és méltányos Magyarország többi állampolgára felé is. Mindazonáltal a korábban felsorolt pontok miatt ez a törvénytervezet ebben a formában még mindig elfogadhatatlan. Az LMP két módosító javaslatot nyújtott be. Az egyik a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozik, hogy ő az alapot az árfolyamnyereségből töltse fel. A másik pedig arra vonatkozott, hogy a jogosultsági kört bővítsük, ugyanis a Quaestorügy egyik csavarja az, hogy a károsultak számottevő részének a bűnszervezet ként működő Quaestorcsoport nem a felszámolás alatt álló, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.től, hanem a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vásárolta meg a Hruriakötvényeket. (Sic!) Ez utóbbi cég azonban nemcsak a Bevának nem tagja, de felszámolás alatt sincs, így a benyújtott törvényjavaslat az ügyfeleit kizárná a kártalanításból. Feltételezem, hogy a kormánytöbbség egyik módosító javaslatunkat sem támogatta. Mi volna a kérdés normális és alapos rendezésének menete? Először is annak a v izsgálóbizottságnak a felállítása, amit az LMP már tavasszal kezdeményezett. A jövőbeli hasonló esetek elkerülése és a mostani botrányok felelőseinek megállapítása érdekében ez az első lépés elengedhetetlen. Erre lehet alapozni minden továbbit. Másrészt me g kellene fékezni az elszabadult hajóágyúként viselkedő MNBt. A Magyar Nemzeti Bank mindennel foglalkozik, luxusingatlanokat,