Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3652 az igényérvényesítéseket is koncentrálja, és szakmailag felkészült apparátusával minden eszközt felhasznál arra, hogy a követeléseket érvényesítse. A kormány tehát elkötelezett abban, hogy a károsultak ezen cso portját megsegítse, hiszen ők szenvedték el a legnagyobb mértékű kárt a visszaéléssorozatok kapcsán. A kár részleges megtérítése érdekében a Befektetővédelmi Alap igazgatósága 2015 áprilisában döntött arról, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. által kötvényké nt nyilvántartott fiktív, azaz nem létező kötvényeire terjedjen ki a Beva kártalanítási kötelezettsége. Azóta a jogalkotó a fiktív kötvények utáni kártalanítási kötelezettséget törvényi szintre emelte. Ezáltal a befektetők fiktív kötvényeik után már hozzáj utottak e befektetéseik egy részéhez a Bevától. A jelen törvényjavaslat a károsultak kárrendezésének a Bevakártalanításon felüli részét szabályozza. A törvényjavaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Alkotmánybíróság által rögzített követelményeket. E nnek megfelelően a törvényjavaslat már nem a Quaestorkárosultak kárrendezését célozza, hanem a károsultak legszenzitívebb csoportjára nézve írja elő a kárrendezést. Kik jogosultak a kárrendezésre? A Magyar Nemzeti Bank új jogkörében eljárva hatékony vizsg álati rendjének következtében 2015 első felében tárta fel ezeket az évtizedes, befektetési szolgáltatók által elkövetett visszaéléseket, amelyek e szabályozás tárgyát kell hogy képezzék. Az Alkotmánybíróság döntésére figyelemmel a kárrendezésre jogosultak körének meghatározása homogén csoportképző ismérvek alapján történhet. Jelen törvényjavaslat azon károsultakra vonatkozóan biztosítja a kárrendezés lehetőségét, akik olyan befektetési vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, amelyek a brókerjelleget, a szabál yozott piaci szereplői státust kihasználva a cégcsoport tagja által kibocsátott, tehát mintegy saját kötvénnyel okoztak kárt a befektetőknek, csorbítva ezzel a pénzügyi szektorral szemben fennálló közbizalmat. A jogalkotó nem kívánja átvállalni a kibocsátó i kockázatot, hiszen az a normál tőkepiaci viszonyok mellett is fennáll, kizárólag eseti jelleggel kíván segítséget nyújtani azoknak a károsultaknak, akik olyan befektetési szolgáltatók áldozataivá váltak, akik visszaéltek brókerjellegükkel, és így juttatt ák tőkéhez kapcsolt vállalkozásaikat. A jelen méltányossági alapon történő juttatás egy egyszeri lehetőséget kínál a befektetőknek káruk ellensúlyozására. Nem lehet cél a piaci kockázat átvállalása a befektetőtől, kizárólag a szokásos befektetői kockázaton túl szükséges kárrendezést biztosítani azoknak a befektetőknek, akiket a befektetési szolgáltató, visszaélve a szabályozott piaci jellegével, a cégcsoporthoz kötődő elismertséggel megtévesztett. A törvényjavaslat arra is javaslatot tesz, hogy azok a káros ultak, akiket a befektetési vállalkozás függő ügynöke tévesztett meg, ezért értékpapírszámlával nem tudják igazolni jogosultságukat, s a Beva kártalanítása sem terjed ki rájuk, ne legyenek kizárva a kárrendezésből, az ő esetükben bírósági ítélet megállapít hatja a kárrendezésre való jogosultságukat. Sajnálatos módon az elmúlt időszakban spekulánsok úgy akartak profitot realizálni, hogy ezeket a károsultakat megkörnyékezik, és arra tesznek ígéretet, hogy megvásárolják tőlük a követeléseiket. A kormánynak eltö kélt szándéka, hogy ne a spekulánsokat támogassa, hanem az eredeti károsultak kárrendezése történjen meg. (20.10) A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy a kárrendezésre irányuló igényt maga a jogosult érvényesítheti. Ezzel a törvényjavaslat kizárja azt, hog y a spekulánsok kárrendezésére kerüljön sor. Mint az imént hangsúlyoztam, a jogalkotó a kárrendezéssel nem kívánja átvállalni a kibocsátó és a befektetési vállalkozás helytállási kötelezettségét, kizárólag eseti jelleggel kíván segítséget nyújtani azoknak a károsultaknak, akik olyan befektetési szolgáltatók áldozataivá váltak, akik visszaéltek a brókerjelleggel, és így juttatták tőkéhez a kapcsolt vállalkozásaikat. Ennek az elvnek az érvényre juttatásával a kárrendezés során fizetendő ellenérték megállapítá sakor a kárrendezésre jogosult követelését levonások terhelik. Az ellenérték meghatározásakor a káronszerzés tilalmának érvényre
