Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3653 juttatásával a realizált hozamot le kell vonni. Ezenfelül a kárrendezésre jogosultnak egyfajta sávos önrészt is vállalnia kell, amely tulajdonképpen a befektetési kockázatot jeleníti meg az ellenérték számítása során. Az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy a Quaestortörvényben aggályos volt az a szabályozás, amely a hozamokra is kiterjesztette a kárrendezés i kötelezettséget. A kormány a kárrendezést igazságosan akarja megvalósítani. A kárrendezés során nem a befektetési vállalkozás helyét akarja átvenni, hanem enyhíteni akarja azoknak a befektetőknek a kárát, akik a pénzükért cserébe értéktelen kötvényeket k aptak. Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a kárrendezés felső értékhatárát nem érintette a döntésében, a törvényjavaslat a kárrendezés felső határaként ismételten a 30 millió forintos értékhatárt veszi alapul. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai felt árták, hogy a befektetőknek jóváírt hozam nem valós gazdasági tevékenységből ered, az tőketérülésnek értelmezhető. Indokolt tehát ezeket a jóváírásokat figyelembe venni az ellenérték megállapítása során. Tekintettel arra, hogy az egyensúlyt kell kialakítani a károsultaknak fizetendő összeg, a Bevatagok befizetése és a befizetések adóból történő levonása között, nem indokolható az, hogy a kibocsátó által felelőtlenül beígért, ténylegesen ki nem termelt hoz amot a befektetők számára az alap kifizesse. A hozam levonását követően fennmaradó összeg 3 millió forintot meg nem haladó része után a károsultaknak nem kell önrészt vállalniuk. A 3 millió forintos határ az éves átlagkereset figyelembevételével került meg határozásra, amelynek eredményeként várhatóan mintegy 17 ezer ember kárrendezése történik meg önrésztől mentesen. A 3 millió forint felett 11 százalékos önrész kerül levonásra. A 11 százalékos önrész alkalmazása a Bevakártalanításhoz hasonló összeghez jut tatja a befektetőket. A sávos önrész alkalmazása egyértelműen a kisbefektetőket segíti, hiszen vannak olyan emberek, akik életük munkájának eredményét fektették be egy jó hírű befektetési vállalkozásnál, és minden megtakarításuk elveszett. A kormány ezért arra tesz javaslatot, hogy az egyévi átlagkeresetnek megfelelő összeg, vagyis a 3 millió forint erejéig ne kelljen önrészt vállalnia a kárrendezésre jogosultnak, így a Quaestorkárosultak több mint fele önrészvállalástól mentesen tud hozzájutni a Kárrendez ési Alap által nyújtott ellenértékhez. A kárrendezés iránti kérelmeket 2016. február 15ig kell benyújtani. Mivel a Quaestorkárosultakra is kiterjed az új kárrendezési törvény hatálya, ezért nekik nem kell ismételten benyújtaniuk a kérelmüket. A törvényja vaslat azonban figyelemmel van arra is, hogy a Quaestorkárosultak a Quaestortörvényben foglalt, az Alkotmánybíróság által aggályosnak talált ellenértékszámítási szabályhoz képest a törvényjavaslat értelmében csökkentett összegű ellenértékre jogosultak, így a kárrendezésre jogosultaknak lehetőségük van arra, hogy az alaphoz benyújtott vagy a törvény által benyújtottnak tekintett kérelmüket visszavonják, és a felszámolási eljárásban, valamint más igényérvényesítési eljárásban érvényesítsék a követelésüket. A kérelemben a kárrendezésre jogosultnak a lehető legszűkebben kell nyilatkozni a fennálló követeléséről, és az ellenérték megállapításához szükséges adatokat - kötvények mennyisége, hozam - az alap szerzi be a befektetési szolgáltatótól. Az alap a károsu ltaknak kifizetendő összeget hitelfelvétellel tudja biztosítani. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az alap a törvényi kötelezettségeinek teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól, mely kölcsön megfizetése érdekében az alap egy alkalommal legfeljebb 12 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel. Az értékpapírpiachoz és ezáltal tágabb értelemben az egész pénzügyi piachoz fűződő bizalom helyreállítása elsősorban a befektetői piac szereplőinek az érdeke, így indo kolt az alap által a kárrendezés érdekében igényelt befizetések kötelezettjeként a Beva tagjait meghatározni. A Bevatagok befizetése nyújt fedezetet a 1012 éves futamidejű kölcsön vagy kibocsátott kötvény éves adósságszolgálatának törlesztésére. A befize tések a javaslatban az arányosság figyelembevételével kerültek kialakításra. A törvényjavaslat a Beva tagjai részére előírt befizetési kötelezettséget - a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a tervezhetőség követelményének való megfelelés érdekében rögzíti: a befizetésre
