Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3651 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés aleln öke foglalja el.) DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az Országgyűlés elé terjeszti az új kárrendezésről szóló törvényjavaslatot, mi után a korábbi, idén áprilisban elfogadott, a Quaestorkárosultaknak általános kárrendezést biztosító törvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A kormány elkötelezett abban, hogy megvalósítsa a brókerbotrányok azon károsultjainak ká rrendezését, akik a legnagyobb kárt szenvedték el, hiszen kötvényeik piaci értékkel nem bírnak. A kormány célja az, hogy az Alkotmánybíróság által kijelölt keretek között a károsultak szempontjából a lehető legjobb kárrendezési rendszert tudja kialakítani, párhuzamosan a pénzpiacok iránti bizalom visszaállítása érdekében tett erőfeszítésekkel. Egyes, évtizedek óta zajló visszaélések, illetve azok új, a Magyar Nemzeti Bank által megkapott jogkörben megvalósított hatékony felderítése ráirányították a figyelme t a befektetési szolgáltatásokra. A kormány a pénzügyi rendszer átláthatóságának, ellenőrzésének fokozottá tétele érdekében újabb lépésként komplex megoldási javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a jövőben hasonló visszaélések elkerülhetővé vál janak. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény, amelyet az Országgyűlés 2015. június 23án fogadott el, átfogóan kezelte a tőkepiaci szektoron belül tapas ztalt hiányosságokat, mind az átláthatóság, mind az ellenőrzés fokozottabb biztosításával. A törvény hatálybalépését követően a módosult pénzügyi piaci szabályozás képes lesz arra, hogy megelőzze a befektetési szolgáltatóknál jelentkező hasonló visszaélése ket. A jövőbeni intézkedések azonban nem tudják orvosolni a tőkepiaci szektorban tapasztalt múltbeli visszaélések eredményeként keletkezett károkat, ezenfelül nehezen állítható vissza a tőkepiaci szektor vonatkozásában fennálló korábbi bizalom, ezért a vis szaéléseket kezelő, a múltat lezáró, igazságot szolgáltató jogalkotásra van szükség. A kormány ezért arra tesz javaslatot, hogy a Magyar Nemzeti Bank által 2015ben felderített brókerbotrányokkal összefüggésben a tőkepiaci szektor átláthatóságát jogalkotás sal a jövőre nézve biztosítani tudó intézkedések mellett a botrányok károsultjai közül kerüljön kiemelésre azon csoport, amely a legnagyobb veszteséget szenvedte el, és a jogalkotó ezen csoport számára biztosítson kárenyhítési lehetőséget. Ha a befektetési szolgáltatók tevékenységét és az általuk okozott kárt vizsgáljuk, megállapítható, hogy a befektetési szolgáltatók által… (Az államtitkár mikrofonja leesik.) Elnézést! (Az államtitkár visszahelyezi mikrofonját.) A kormány ezért arra tesz javaslatot tehát, hogy 2015ben a brókerbotrányokkal összefüggésben károsultak kárenyhítési lehetőséget kapjanak. Ha a befektetési szolgáltatók tevékenységét és az általuk okozott kárt vizsgáljuk, megállapítható, hogy a befektetési szolgáltatók által okozott kár ott a legje lentősebb, ahol a befektetési szolgáltatók kapcsolt vállalkozása által kibocsátott kötvény értékesítésére került sor, hiszen a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott kötvényeknek, függetlenül attól, hogy a kötvény ténylegesen rendelkezésre álle, nincs val ós piaci értékük. A kötvénykibocsátás a cégcsoport finanszírozását szolgálta, a kibocsátó által garantált hozam azonban nem volt valós, nem gazdasági tevékenységből eredt. A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási jellegét felhasználva értékesíte tte ezeket a kötvényeket, megtévesztve a befektetőket, akik a szabályozott piaci szereplői minőségben, a cégcsoport prosperáló működésében bízva fektették be pénzüket. Ezenfelül e károsultak vonatkozásában az igényérvényesítés rendkívül komplex és nehézkes , hiszen a befektetők pénzét a cégcsoport működése során felhasználta, felélte, ezért a követelést nem lehet egyszerűen a kibocsátóval vagy a brókerrel szemben érvényesíteni, hiszen a befektetett összeg nyomára kell bukkanni a cégcsoporton belül. Azzal, ho gy az alap átvállalja a követeléseket, egyben
