Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3391 játékot, egy kicsit túlreagálták ezt az egész igényt, ami önökkel szemben adott esetben külföldről felmerült. Már említe ttem azt, hogy miket vállalt Magyarország, miket vállalt a magyar kormány az EBRDvel kötött megállapodás kapcsán. Én annyit kérek önöktől, hogy két dolgot gondoljanak át. Az egyik az érintett Nemzeti Eszközkezelő című dolog, amit ne kezeljenek egy bérlaká sprogram bővítéseként. Tehát a másik oldalon legalább próbálják meg a magyar államilag támogatott otthonteremtési és bérlakásépítési programot keresztülvinni, hogy a méregfogát húzzák ki annak az alapigénynek, amiből a devizahitelezés káros rendszere kifej lődött. A másik pedig a magáncsőd intézménye. A magáncsőd intézménye egy KDNPs katasztrófa, rá fog égni egyébként a KDNPre, mint egy 2010ben már kampányformában hangoztatott kezdeményezés. Ezt a KDNP a 2010es országgyűlési választások során már egy nag yon komoly kampányelemként kezelte. 2012 táján volt is benyújtva egy kezdetleges verziója ennek, de a bizottsági szakasznál nem jutott tovább, hiszen emlékeim szerint maga a jogalkotó vagy a jogalkotni szándékozó vonta ezt vissza. Aztán eltelt újabb két év , a 2014es kampányban újra kampányoltak ezzel, és azt látjuk, hogy 2015re az lett belőle, ami, és tisztán látjuk azt, hogy a magáncsőd intézménye, bár 2025 ezer ember számára volt ígéret, ennyi ember számára; ha jól emlékszem, a Magyar Nemzeti Bank egyi k ügyvezető igazgatója által közölt becslés volt ez, ami elhangzott televízióban, a média széles berkein belül is, ebből a 2025 ezerből bizony 100 alatti aláírt szerződés lett, és nagyjából 500 érdeklődő. Lehet, hogy most már kicsit több, tessék kijavítan i, ha esetleg a pontos számban tévedek, de a nagyságrendben semmiképpen nem tévedek. Itt olyan erőteljes, erőszakos szűkítő feltételek láthatók a magáncsőd rendszerén belül, hogy nagyon sok rászoruló még ezen brutális szigorú feltételrendszer mellett sem t ud erre jelentkezni. Tehát arra kérjük önöket, egyrészt gondolják át a feltételrendszert, tehát ne próbáljanak gyámság és pártfogás alá venni öt évre senkit, hanem próbáljanak segíteni nekik. Mondjuk, a Jobbik koncepciója mentén alakítsák át a magáncsőd in tézményét két irányban: egyrészt egy ingyenesen kirendelt családsegítő kell hogy odakerüljön a család mellé, nem diktátumokat adva, hanem segítve őket tárgyalni a hitelező bankkal, elérni akár futamidő meghosszabbításával egy vállalható, a tisztességes teh erviselés felé mutató szerződést, másrészt ingyenes átképzési programokkal kellene segíteni azokat, akik elvesztették életlehetőségeiket, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, és a társadalom támogatandó tagjaiból a társadalom produktív szférájába tudják v isszaverekedni magukat. A magáncsőd tekintetében erre lenne keret, lenne lehetőség, lenne költségvetési forrás. És még egy dolgot szeretném, ha átgondolnának. Ez pedig az, hogy az ötévnyi nagyon szigorú feltételek betartása után engedjék ezeket az embereke t szabadon távozni. Adják vissza a szabadságukat, ne legyenek adósrabszolgák, ne lehessen utánuk 10 milliós adósságokat örökölni. Egy angolszász típusú walk away metódus keretein belül egy elsétálási jog biztosításával öt év után engedjék ezeket az emberek et szabadon élni, és tisztességes magyar állampolgárokként visszaszerezni azt az életükből, amit lehet. Hiszen ha megnézzük, hogy a bankok az ingatlan értékének hány százalékáért tudják értékesíteni azokat a bevont vagyontárgyakat, amelyeket elvesznek az a dósoktól, azt látjuk, hogy ezt a mostani értékesítési lehetőséget bőven megkapják egy ötéves magáncsődperiódus alatt. Tehát még maga a pénzintézet, a hitelező is jól jár ezzel a megoldással, akkor is, ha a végén az állammal közösen hagyja elsétálni a káro sultat. Tehát kérem, hogy gondolkozzanak ilyen irányban is, hiszen Magyarországon egy társadalmi, szociális katasztrófa árnyékában nem elég a bankok számára gesztusértékű megoldásokat foganatosítaniuk, akkor sem, ha mi ezzel nem értünk egyet, de nyilvánval óan a kormányzat fog dönteni ebben a kérdésben, viszont lehetne segíteni magyar embereken, bajba jutott embereken viszonylag alacsony költségvetési források megmozgatásával oly módon, hogy ezek az emberek újra jó adófizetők legyenek, és újra boldog, eléged ett emberek lehessenek a saját hazájukban.