Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3388 e tekintetben a kormánnyal, de mindenképpen ezer alatt van a megsegítendők száma, ahhoz képest, hogy a piaci becslések szerint mintegy 2025 ezer emberen akartak csak ezze l az egy módszerrel segíteni. Tehát ez, amit önök az EBRDvel szemben vállaltak, lényegében az, hogy semmilyen további pluszterhet nem terhelnek a bankrendszerre, ergo korábbi pozícióikat feladva nem vállalják a magyar emberek megsegítését azon intézményes ített visszaélésekkel szemben, amelyek jellemezőek voltak a magyar piacon. Azt mondják most, hogy azért lehet a bankadó egy részét elengedni, és azért lehet még kedvezőbb helyzetbe hozni az érintett kereskedelmi bankokat, mert a magyar gazdasági növekedési ütem ezt lehetővé teszi. Itt azért egészen torzító hatásokról is be kell számolnunk, hiszen optimistább becslések 3 százalék körüli növekedésről is szólnak, de mondjuk, éppen az általam annyira nem tisztelt Morgan Stanley is egy 1,4 százalékos, kedvezőtle n forgatókönyvvel is számol 2016ra nézve, és egy 2,2 százalékossal is. Egészen elképesztő módon annyi külföldi hatás befolyásolja ezt a modellt, hogy a magyar kormány mostani - és legyünk korrektek, a mindenkori magyar kormány - gazdaságpolitikája csak ko rlátozottan képes ezt az egész rendszert szabályozni, mederben és kordában tartani. Egy példával élve: egy német autógyárral kapcsolatos sajtójelentések, botrány kirobbanása után kis túlzással át kell írni a GDPre vonatkozó összes előrejelzést és mutatósz ámot. Ez mutatja a magyar gazdaság tulajdonképpen gyarmati kiszolgáltatott státusát, azt, hogy egy jogosultságok nélküli, tulajdonképpeni német tartományként működünk jelen pillanatban, annyira kiszolgáltatva ezen gazdasági rendszernek, hogy nagyon nehezen tudjuk ezt önerőből befolyásolni. Amikor azt mondom, hogy ciki a kormányzat mostani indoklása, miszerint itt egy jó kompromisszum született, és önök megállapodtak az EBRDvel, a Bankszövetség erre áldását adta, és ez mennyire jó dolog, mert majd a banki h itelezés nőni fog, akkor felmerül a kérdés, hogy az az alapfilozófia, amivel ide egyébként helyesen behozták a különadókat - és akkor még Hollik képviselőtársam sem volt itt, tulajdonképpen nincsenek itt a teremben azok, akik annak idején idehozták a külön adókat ; tehát egy alapfilozófia mentén tették ezt, a közteherviselés felé mutató irányultsággal, és adódik a kérdés: ha a banki ágazatban ez már nem áll fenn önök szerint, hiszen lényegében hosszú távon eltörlik, kivezetik a banki ágazati különadót, akko r más ágazatokban is ki fogják vezetni a hasonló különadókat? Mi lesz a telekommunikációs szektorban? Vagy tegyünk fel egy nagyon akut kérdést: mi lesz azzal a pénzügyi tranzakciós illetékkel, amit már adónak sem mertek elkeresztelni, mert tudták, hogy Brü sszelen nem ment volna keresztül, elnevezték hát illetéknek a szakmai szabályokat egy kicsit áthágva, és ezen tranzakciós illeték tekintetében nemcsak annyit hárítottak át az ügyfelekre, az emberekre, amennyit kivetettek adószinten, hanem még többet. Volt olyan magyar vállalkozás, amely kapott értesítő levelet a bankjától, hogy öt hónapra visszamenőleg tessék megfizetni - kisvállalkozásról van szó - azt a pénzügyi tranzakciós illetéket, amit egyébként a jogalkotó akkoriban vetett ki, és ezeket az összegeket kíméletlenül leverték a magyar embereken. De kérdezhetek még egyet: ha most elkezdik kivezetni a banki ágazati különadót, azok a láthatatlan, termékekbe, szolgáltatásokba épített díjnövekmények, amelyek egyébként együtt jártak ennek a bevezetésével, most csökkenni fognak? Hollik képviselő úr például tud arról valamit mondani, hogy majd a banki kártyadíjak vagy az éves kártyadíjak csökkenni fognak pár ezrelékkel vagy bizonyos mértékben? Az államtitkárság vagy a minisztérium rendelkezik egy monitoringrendsze rrel, amely tudja szemlézni azt, hogy a bankok áremelései mögött állnake valós piaci folyamatok vagy sem? Persze hogy nem tudja, hiszen nem tetszettek létrehozni egy olyan monitoringrendszert, amely valóban akár heti rendszerességgel vizsgálja, hogy a kül önböző árváltoztatások mögött állnake valós piaci folyamatok vagy sem. Léteznek ilyen módszerek a világban, jobbikos képviselőn kívül nem is nagyon hallottuk senkitől, de fel sem merült ennek a bevezetése.
