Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételével egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló ... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3364 gyógyszeriparban és az elektronikai ágazatban a nem tarifális kereskedelmi akadályokat is eltörlik. Különösen az uniós gépjárműipar tekintetében tartalmaz olyan kereskedelmi akadályok e ltörlésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket az uniós iparág szereplői a Koreába irányuló kivitel legfontosabb akadályainak tekintettek. Az elektronikus fogyasztási cikkek esetében Korea sok európai szabványt egyenértékűnek fog elfogadni és el fogja ism erni az európai tanúsítványokat, illetve megszünteti a bürokráciát, amely jelentős kereskedelmi akadálynak számított. (17.00) Végül a gyógyszeripari termékek és orvostechnikai eszközök exportőrei számára további előnyökkel szolgál majd az árképzésre vonatk ozó határozatok átláthatóbbá válása. Az EUKorea szabadkereskedelmi megállapodás tehát egy olyan, mindkét fél által winwin agreementnek tekintett egyezmény, amely mintaként szolgálhat a régió más országaival kötendő megállapodásokhoz is. Ehhez a megállap odáshoz csatlakozott EUtagországként a Horvát Köztársaság 2013. november 8án. Mint ismeretes, a 2011. december 1ei szavazáson az Európai Parlament 564 igen szavazattal, 38 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett egyetértését adta a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződéshez. Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződését 8 nappal később, december 9én írták alá Brüsszelben és 2013. július 1jén lépett hatályba. A Magyar Országgyűlés 2012 . február 13án 334 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett döntött a Horvátország EUcsatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről. Ezzel a magyar törvényhozás Szlovákia után másodikként erősítette meg a szerződést. A Fideszkormány rendkívüli sikerként könyvelte el, hogy a magyar EUelnökség utolsó napján, 2011. június 30án sikerült lezárni Horvátország csatlakozási tárgyalásait, mindvégig hangsúlyozva a két nép közti barátság történelmi jelentőségét. Schöpflin György fideszes EPképviselő a csatlakozás kapcsán kiemelte, hogy a magyarok és horvátok 1918 előtt ugyanabban a parlamentben ültek, de most már az Európai Parlamentben is találkozhatunk Dráván túli szomszédainkkal. Bár az elmúlt több mint két évtizedben Magyarország és Horvátország kétoldalú kapc solatait - a MOLINAügyet leszámítva - nyitott politikai kérdések nem terhelték, az elmúlt időszakban sajnos azt tapasztaltuk, hogy a magyar diplomácia vezetője a magyarhorvát kapcsolatok soha nem látott mélypontjáról nyilatkozott. Úgy tűnik, az orbánis zijjártói magyar külpolitika már nem elkötelezett a kapcsolataink fejlesztése, a partnerségi viszonyunk hosszú távú fenntartása iránt. Pedig a külgazdaságorientált külügyi vezetés legalább azt értékelhetné, hogy Horvátországba jelenleg évente több mint 11 00 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 cég importál onnan. Horvátország szerepe tehát rendkívül fontos a magyar kis- és közepes vállalatok exportpiacainak sorában. A legfontosabb magyar exportcikkek közé az élelmiszerek, az ásványi termékek és energiaho rdozók, a vegyipari, műanyag- és gumitermékek, a gépek, berendezések, járművek tartoznak. Az importban jelentős tételt képviselnek az energiahordozók, polimerek, valamint a cukor. A Magyarországról Horvátországba irányuló befektetések közül a legjelentőseb bek az OTP Bank, a Dunapack és a MOL beruházásai. Energetikai együttműködésünk fontos alapját képezi a MOL és az INA stratégiai partnersége. A MOL az INArészvények megvásárlásával, a részvények 47,15 százalékával az INA legnagyobb tulajdonosa lett. Ugyan akkor a kétoldalú energetikai kapcsolatokra komoly árnyékot vetett a MOL által az INArészvények még tőzsdén forgó részének megvásárlására tett ajánlatát, 2010 decemberét követően kialakult helyzet. Azt a horvát kormány ugyanis ellenséges felvásárlási szán dékként ítélte meg. 2011. június 21én a vezető horvát napilapok - ügyészségi nyomozóhivatali forrásokra hivatkozva - címlapon, kész tényként hozták a hírt, miszerint Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója 10 millió euróval vesztegette meg a volt horvát mini szterelnököt az INAprivatizáció során. Később kiderült, hogy a bizonyítékként bemutatott éttermi videofelvételt hónapokkal azután rögzítették, hogy Sanader miniszterelnök lemondott, fél évvel azután, hogy a horvát kormány átadta a MOLnak az INA menedzsme ntjogait.
