Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételével egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló ... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3365 Tény, hogy a MOLINA ügye egyértelműen beárnyékolta a kétoldalú együttműködést, illetve a kérdés alapvetően tehertételként van jelen a kapcsolatokban, de a politikai kapcsolatok és a további együttműködés fejlesztésének alapvetően a menekültkérdé s kezelése szabott gátat. Horvátország schengeni csatlakozásának felvetett magyar vétója, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a horvát miniszterelnököt és a magyarhorvát kapcsolatokat minősítő nyilatkozatai csak tovább rontottak a h elyzeten. „Mélyponton vannak a magyarhorvát kétoldalú politikai kapcsolatok, a két ország kapcsolata soha nem volt rosszabb.” - nyilatkozta Szijjártó Péter, mindezt az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség elnökével folytatott zágrábi megbeszél ése után. A magyar külügyminiszter tényleg egy ellenzéki pártnál tett látogatásától várta a magyarhorvát kapcsolatok javulását? A menekültválság okán kialakult indokolatlan nyilatkozatháború és vagdalkozás odáig fajult, hogy a MagyarHorvát Baráti Kör eln ökségét is „aggodalommal töltötték el a magyarhorvát viszonylatban történt események és nyilatkozatok”. Emiatt nyilatkozatban kérték mindkét ország kormányát, hogy az egymás iránti tiszteletből visszafogottan nyilatkozzanak a másik fél lépéseinek értékelé sekor. A baráti kör elnöke, Csóti György, korábbi zágrábi magyar nagykövet, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emellett a Magyarország és Horvátország közötti csaknem ezeresztendős, páratlan történelmi együttműködést bizonygatta. Majd feltette a kérdé st: „Mit veszíthetünk a kapcsolatok befagyasztásával? Felsorolni is nehéz lenne.” - idézet tőle. Szijjártó Péter azonban nem hallgatott korábbi képviselőtársa intelmeire, és a HDZnél tett látogatása után immár nyíltan annak választáson való győzelmét várt a. Úgy fogalmazott a miniszter: „Úgy látom, hogy a politikai kapcsolataink most igazán mélyponton vannak. Meglátjuk, hogy a parlamenti választáson a horvát emberek milyen döntéseket hoznak, és annak megfelelően meglátjuk a politikai kapcsolataink alakulásá t.” Úgy tűnik azonban, hogy nem a Szijjártó Péter által várt fordulat következett be a horvát belpolitikában. Az eddig kormányzó Szociáldemokrata Párt szövetségeseivel együtt ugyanis 67 mandátumot tudhat maga mögött, míg a Fidesz által remélt HDZ csupán 59 mandátummal vághatott neki a kormányalakítási tárgyalásoknak. A magyar kormány azonban nemcsak a HDZnek drukkolt látványosan a horvát választásokon, hanem tevékenyen be is avatkozott a horvátországi magyar parlamenti képviselőválasztásba. Potápi Árpád n emzetpolitikáért felelős államtitkár az Eszék melletti Várdarócon arra kérte a horvátországi magyarokat, hogy vegyenek részt a november 8ai parlamenti választásokon, és azokon a magyar listát válasszák, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségére ad ják le a szavazatukat. Nem tudni, hogy a magyar kormány képviselője mi alapján ítéli meg, hogy mely horvátországi magyar szervezet állított magyar listát, illetve a HMDK listája mitől magyar, a Magyar Egyesületek Szövetségéé pedig nem az. Juhász Sándor, a MESZ elnöke és immár második ciklusban a horvátországi magyarság parlamenti képviselője magyar ember, mert annak vallja magát. Ezt pedig még a magyar kormány sem vitathatja el tőle. Sajnos, a horvátországi választás ismét megmutatta, hogy a Fidesz nem tett le a külhoni magyar közösségek megosztásáról, egyes szervezetek hátrányos megkülönböztetéséről. Most se tartották tiszteletben a horvátországi magyarság szervezeteinek önállóságát, pedig a Fideszt számos kudarcos vállalkozása és pártalapítása rá kellett v olna már ébressze, hogy el kell ismernie a határon túli magyar közösségek felnőttkorúságát. El tudják ők dönteni, hogy kire szeretnének szavazni, ki képviseli őket és érdekeiket ezúttal a horvát törvényhozásban. Visszatérve az előttünk fekvő törvényjavasla thoz, érdemes megemlíteni, hogy az EUKorea szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv célja a Horvátország uniós csatlakozásáról szóló okmánynak megfelelően annak biztosítása, hogy ez a tagállam maradéktalanul részt vehessen az EUK orea szabadkereskedelmi megállapodásban.
