Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény sportrendezvények biztonságával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3337 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! A kormány a sport támogatásának elkötelezett híve, amely az általa bevezetett r eformoknak köszönhetően széles körben fejlődik. Ezzel párhuzamosan a sport tisztaságának védelme alapvető érdekünk. Ennek az alapvető törekvésnek az eléréséhez a doppingellenes küzdelem és a fogadási csalások elleni fellépés mellett kiemelten kapcsolódik a sportszerű szurkolás körülményeinek biztosítása és a nézőtéri erőszak elleni küzdelem. A kormány és az Országgyűlés az elmúlt időszakban számos kiemelt intézkedéssel, jogalkotással segítette az említett területeken a nemzetközi követelmények változásához való folyamatos igazodást és a hazai gyakorlat során felmerülő igényeket. Örömmel számolhatok be önöknek arról, hogy november 11én egy hosszas, több mint féléves átvilágítás és egyeztetés eredményeként Magyarország értesítést kapott a Nemzetközi Doppingel lenes Ügynökségtől, a WADAtól, hogy a magyar doppingellenes szervezetrendszer és szabályozás legmagasabb WADA besorolási szintű, úgynevezett teljes megfelelőségű státust kapott. De a dopping tekintetében nagyon fontos a felvilágosítás és a megelőzés, és a doppingellenőrzések számának emelése a tiltott teljesítményfokozás elleni harcban. Az Országgyűlés 2013ban a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításával önálló büntető tényállásként szabályozta a sporteredmény tiltott befolyásolása b űncselekményt. Emellett folyamatban van az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a magyarországi hatályos jogszabályokba történő illesztése is. A magyar kormány a nézőtéri erőszak elleni küzdelemben is jelentős lépéseket tett, megalkotta a jogszabályokban a nemzetközi egyezményekkel és megállapodásokkal összhangban azokat a szabályokat, amelyek a sportrendezvényekkel kapcsolatos joggyakorlatban és nemzetközi gyakorlatokban is megtalálhatók. A nézőtéri erőszak elleni küzde lem ugyanakkor komplex megközelítést igényel. Az érintett társadalmi csoportok sokszínűsége és a nézőtéri erőszakban érintett hatóságok, más közreműködő szervezetek érdekei mellett fokozottan figyelemmel kell lennünk a szabályozás gyakorlati érvényesülésér e is. A jelenleg hatályos jogszabályi háttér alapjául szolgáló, 2009ben és 2011ben kialakított szabályozás több jogszabály együttes módosításával kiküszöbölte a joganyag korábbi hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva és a sportesem ények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében. A nézőszám további csökkenése miatt és az MLSZ, valamint a szurkolói csoportok közreműködésére szakmai konzultációk történtek, és ezeken olyan megegyezés született, hogy felül k ell vizsgálni a hatályos jogi szabályozást, és javaslatot kell tenni annak módosítására. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a jogszabályi keretek módosítása nem akadályozhatja a sportrendezvények biztonságos megrendezését, és nem vezethet a nézők biztonság érzetének csökkenéséhez sem. (15.00) Természetesen ezeken a módosításokon túl a sportesemények tulajdonosainak, a szervezőknek és maguknak a kluboknak is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a nézőszámok emelkedjenek, és az államtól fü ggetlen bevételek növekedjenek. A jelen törvénymódosítás célja a fentiekkel összhangban az, hogy a szabályozás eszközeivel elősegítse ezeket a törekvéseket. A legfőbb cél a sportesemények, mérkőzések minősítési szintjeinek javítása, ennek érdekében javasla tot tesz a módosítás az eddigi háromfokozatú minősítési rendszer kétszintű módosítására, valamint megfogalmazza azt az igényt, hogy a klubkártyák kiváltása a törvény alapján automatikusan nem kötelező, erről a mérkőzést szervező sportszervezet saját hatásk örében dönt. Viszont amennyiben a minősítő bizottság kiemelt biztonsági kockázatúnak minősíti azt, akkor a mérkőzést szervező sportszervezet köteles névre szóló beléptetést alkalmazni. A normál biztonságú eseménynél viszont ugyanez már nem kötelező, de ha ilyen névre szóló beléptetés
