Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
228 helyzet? A helyzet az, hogy ezek az illegális bevándorlók Görögországnál léptek be az Unió területére először; majd másodszor Magy arországon. Görögországban nem regisztrálták őket, Magyarországon igen. Ezért előfordulhat, hogy lesz rajtunk egy nyomás, hogy miután itt regisztráltak először, itt kell őket visszafogadni, amire mi azt mondjuk, hogy ez lehetetlen, mert régi, ősi alapelv, hogy a saját jogsértő magatartására senki sem hivatkozhat, mikor kötelezettségekről van szó. Görögország nem hivatkozhat arra, hogy bár nála léptek be, de ő nem regisztrált, és ezért aztán Magyarországra küldjék őket. Ez lehetetlen! (Lázár János: Így van!) Ez minden nemzetközi joggal, jogelvvel és hagyománnyal ellentétes lenne. Harcolni kell majd ezért, egy nagy vita lesz, nem most kell lefolytatni, mert most a védekezésen van a hangsúly, de lesz majd egy ilyen vitánk, ahol nagyon világosan képviselni kell Magyarországnak ezt az álláspontot. Tudjuk bizonyítani számos esetben, az esetek többségében a józan ész határain túl is, a józan ész keretein kívül, hogy Görögországból kellett érkezniük az idejövőknek, hacsak nem repültek a szárnyaikon. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a görög vita. Téli szünet; szeretném, ha nem ringatnánk magunkat illúzióba: nem lesz. Menekültügyben, illegális bevándorlás ügyében, globális válság ügyében nem lesz téli szünet. Ha megnézik azokat a nyilvánosságban is elérhető ábrákat, stati sztikákat, táblázatokat, amelyek az időbeli eloszlását mutatják az illegális bevándorlóknak, akkor azt fogják körülbelül látni, hogy október elejéig megérkezik az adott éves teljes mennyiség fele, és októbertől december végéig a másik fele. Hát nem szünet lesz itten, hanem egy fokozódó nyomás. Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy másképpen szerveznék az embercsempészek az útvonalakat ebben az évben, mint tették a megelőző években. És hogyha azok a tendenciák érvényesek, akkor az ellenkezőjére, nem a szünetr e, hanem a megerősödő áramlatra, áradásra és embertömegre kell felkészülnünk. Többen mondják itt azt, hogy a magyar kerítésépítés azért sem megoldás, mert akkor mindenkinek kerítést kéne építeni. Hát persze, ez a megoldás. (Dr. Pintér Sándor: Így van!) Még szerényebben fogalmazva: aláírtunk egy megállapodást. Ezt úgy hívjuk, hogy schengeni megállapodás. Közös akarat, szabad akaratból írta alá mindenki. Abban benne van, hogy a határ megvédése a nemzetállam kötelessége. Nem választhatja, ha jólesik, meg ha ké pes rá, meg ha kedve tartja. Az van benne, hogy kötelessége. És azt is kimondja ez a szerződés, hogy bejönni Schengen területére, tehát a közös európai szabad területre, csak az adott állam által kijelölt földrajzi ponton és munkaórában lehet. Tehát olyan nincs, hogy beáramlunk, még csak a belépési ponton sem lehet éjjelnappal közlekedni. Van ennek egy rendje. Most nekem az a véleményem, hogy ha van egy megállapodás, azzal két dolgot lehet tenni: vagy mindenki betartja, vagy közös akarattal módosítjuk. Egy előre senki nem módosította. A közös akaratot sem látom mögötte. Tehát ez egy megállapodás, amit be kell tartani. Ha a görögök betartanák, mi nem lennénk bajban, ha mi betartjuk, nincsenek bajban az osztrákok. Ha a horvátok betartanák, bár ők nem írták alá még Schengent, de be akarnak lépni. Most ezt tegyük egy pillanatra zárójelbe, ennek a realitását, egyhangú döntés kell hozzá, és azok után, ami itt történt, a parlamentben nehezen fogunk tudni összegyűjteni a horvátok belépéséhez szükséges támogató szavaz atot, de ez szintén egy későbbi probléma. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tehát ők is be akarnak lépni, következésképpen joggal várható el, hogy ők is védjék meg a saját határaikat. Egy kicsit abszurdnak tűnik, de ha belegondolunk, nem is olyan abszurd. G örögországnak kell valamilyen eszközzel, ha mással nem, hát kerítéssel Magyarországnak, Horvátországnak és Szlovéniának… - és akkor a déli határrendszere a szárazföldön a schengeni szabad övezetnek, az Európai Uniónak meg van védve. Most a politikai vezető k egy tekintélyes része az Európai Unióban azzal védekezik, amivel mi sosem védekezünk itt Magyarországon, hogy ez egy olyan nagy feladat, amit nem lehet megoldani. Nekem az a véleményem, hogy amikor ilyen típusú érvelést hallunk, az valójában a kormányzat i kompetencia hiányának a beismerése. Szerintünk ez a feladat megoldható. A nemzetközi viták középpontjában ma éppen az áll, hogy elfogadjuke azt a véleményt, ami ma még többségi európai politikusi vélemény; nem mondom, hogy állampolgári, de politikusi, h ogy
