Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - Egyes hatósági eljárások illetékének és az igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2193 mértékadó módon többet keressenek, mint amennyit ma keresnek. És a kormány járulékterhek kivetésével ne a munkaadókat büntesse meg a munkavállalókat, és többlet járulékterheket zúdítson rájuk, hanem az egyes ember, aki mondjuk ezeket a forrásokat, pénzeket keresi, az járjon jobban, annak legyen több a keresete. Akkor nem kellene harcolni azzal, hogy a közszférában 38 650 forinton tart ják hatodik éve, példátlan módon, a köztisztviselői illetményalapot. Nem volt a rendszerváltás pillanatától kezdve egyetlenegy olyan kormány sem, még az első Orbánkormány sem, hozzáteszem jelesül, amely időszakában a köztisztviselői illetményalap mértéke ne változott volna. Most hatodik esztendeje - most hatodik esztendeje! - ott vagyunk, ennek az Orbán II.III. kormánynak az időszakában, hogy a köztisztviselői illetményalap változatlan. Akkor nem kellene azzal harcolniuk és úgy cselekedniük, hogy az egész ségügyből vagy az oktatásból évente százmilliárd forintos nagyságrendű pénzeket vesznek ki, hanem pont oda, ahová pénzeket kellene tenni, forrásokat kellene biztosítani, ilyen értelemben az oktatásra és az egészségügyre szabad pénzügyi kondíciókkal rendelk eznének. Ezekkel a példákkal csak azt akarom mondani, csak azt akartam érzékeltetni, hogy nagyonnagyon fontos az a terület, amihez végre, végre, hat év eltelte után a kormány hozzányúl, tehát ahhoz, hogy a bürokrácia terheit a vállalkozások és az állampol gárok számára csökkentse. Ugyanilyen fontossággal bírna az, hogy végre elinduljanak azon az úton, ami a feketegazdaság, foglalkoztatás felszámolásával, annak csökkentésével kapcsolatosan fontos. Bár nem akarom még azt sem feltételezni, hogy azért nem tesz ik, mert esetleg a haveroknak nem érdeke ez a történet. Engem az győzne meg arról, ha ebben elindulnának, hogy tényleg nem a haverok érdeke, hogy nem indulnak el. Tehát ezekben az ügyekben jó lenne megmozdulni, mértékadó módon jó lenne elindulni, jó lenne az állampolgárok javát szolgálva cselekedni és nem más parciális, nem más, egyes emberek és vállalkozások érdekeit szolgálni; olyanokét, akik maguk dúskálnak a jóban, de az általuk történő foglalkoztatásuk kapcsán meg másokat kiszolgáltatottá tesznek. Tudj a, ön is ismeri ezeket a példákat. Van olyan magyar feltörekvő vállalkozás, amely egy évben 800 milliós osztalékot vesz fel, miközben abban az adott esztendőben 225 ember foglalkoztatására 157 millió forint bért használ fel. Érti?! 225 embernek 157 millió forint, önmagának osztalékban 800 millió forint. Na, ezeken a helyzeteken kell változtatni, egyrészt a bürokráciacsökkentés útján elindulva és erős lépéseket téve, másrészt a feketegazdaság visszaszorítása - felszámolást nem merek mondani, de visszaszorítá sa - tekintetében. És ebben még egyszer, utoljára azt mondom, nem töredéknyi tyúklépéseket, hanem mértékadó lépéseket kell tenni ahhoz, hogy legalább az elkövetett hibáikat, amiket ’10 óta megtettek e tekintetben, legalább részben kompenzálni tudják. Köszö nöm szépen. Az utolsó mondatom pedig az, hogy persze, ezen töredéknyi tyúklépéssel elkövetett pozitív lépéseket is támogatni fogjuk. Ami az emberek hasznát szolgálja, abban ott van a Magyar Szocialista Párt és támogatja. Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórván yos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Államtitkár úrtól egy pillanat türelmet kérek. Hadd kérdezzem meg, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszóla lásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom, és előterjesztőként államtitkár úr jelezte, hogy szólni kíván. Kovács Zoltán államtitkár úré a szó. Tessék! DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt O rszággyűlés! Megküzdök ezzel a mikrofonnal, olyan erős a csíptetője, hogy nehéz feltenni.