Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2166 Azt láthatjuk, hogy ezekben a táborokban mik történnek, az erőszaktól kezdve a rablásokig, és ez sok esetben még a média számára sem megtudható, sőt a sérelmeket elsz envedettek sem mernek nemhogy feljelentést tenni, de a különböző humanitárius szervezetektől segítséget kérni vagy bejelenteni az itt elkövetett cselekményeket. De ennél is szomorúbb az, hogy Európában azt is láthatjuk, hogy a menekülteknek az egymás közti viszonyaikban nemcsak a beáramló terroristagyanús személyek terrorizálását kell elszenvedniük, hanem sok esetben az ott dolgozó humanitárius erőket is éri atrocitás; több erőszakról is hallhattunk, amely esetekben pont a szervezet próbálta eltussolni ezek et az ügyeket. Tehát ha a téma mélyére hatolunk, akkor nagyon sok mindenről lehetne beszélni. De én szeretnék a javaslatról beszélni, és elmondani azt, hogy mik az aggályaink, amellett, hogy a céllal, a humanitárius céllal természetesen mindig egyet lehet érteni. Itt azonban nagyon sok technikai módosítás merül fel, ami kinyit olyan kapukat, amiken nehéz lesz majd a jövőben átlépni, illetve bezár olyan lehetőségeket, amik alapján az Országgyűlés rátekinthet a kormányzat tevékenységére. Azt láthatjuk, s itt a 3. §ra gondolok, eddig is a törvényben szerepelt, hogy a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelése a külpolitikáért felelős miniszter és az oktatási miniszter közös feladata. Ez önmagában rendben va n, nem baj, ha az önkéntes munkára, az önkéntességre, a humanitárius segítségre neveljük a fiatalokat. Viszont a globális felelősségvállalásra nevelés előmozdítása számomra egy kicsit tág fogalomnak tűnik, egy kicsit nehezebben meghatározható fogalom. Én ú gy gondolom, hogy a globális felelősségvállalás alapvetően az államoknak, a kormányoknak, de legalábbis a politikai vezetőknek, politikai szereplőknek kell hogy a mindennapjait átjárja, és nem tudom, hogy a fiatalok számára az oktatásnevelésben hogy lehet az eddigi szabályozáshoz képest még jobban végezni. Pontosabban mi az, amit az eddigi szabályozás nem tartalmazott, és ezzel a kiegészítéssel kell belevenni, én ezt nem látom pontosan. De bizonyos szempontból ennél is súlyosabb az, hogy míg a 4. §ban edd ig a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét - én ezt úgy értelmezem, hogy mennyit szánunk ilyen tevékenységre - központi költségvetésben, fejezeti kezelésű előirányzatként kellett megtervezni, ami egy átláthatós ágot, Országgyűlés előtti részletes megtárgyalhatóságot jelentett, hiszen fejezeti előirányzatként ezt a költségvetésbe mindenképpen látható módon kellett beleírni, addig a módosítása, az átlépése a jelenlegi állapotban bonyolultabb, mint amit önök be szer etnének vezetni, hiszen pont azt a részt vennék ki a javaslatból, miszerint fejezeti kezelésű előirányzatként kellene bekerülnie a költségvetésbe, és csak annyi maradna, hogy a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő. Az persze rendben van, hogy elő terjeszti, de azt láthatjuk, hogy a költségvetések az elmúlt időszakban úgy kerültek beterjesztésre, hogy egy csomó mindent el lehetett bennük rejteni. Tehát önmagában ez nem teszi számomra egyértelművé, hogy ez külön meg foge jelenni a költségvetésben, i lletőleg tudjuke, az Országgyűlés látjae majd azt, hogy önök ezt milyen mértékben lépték át. Nem azt mondom, hogy az előirányzatot bizonyos esetekben nem kell átlépni, persze lehetnek ilyen szituációk, de azért az átláthatóság ebben az esetben nagyon fon tos, lévén, hogy bár humanitárius célra, de adófizetői pénzeknek a külföldre történő kiutalásáról, humanitárius célok támogatásáról van szó. Tehát az Országgyűlésnek, a képviselőknek és az embereknek is látniuk kell ezek felhasználását. A 10. §t pedig vég képp nem értem, tisztelt Ház. A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása - a jelenlegi hatályos szabályozáshoz képest - azt mondja ki, hogy a külügyi segélyezéskor nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő kereteknél a közbeszerzési törvényt ak kor, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. Tehát ha el szeretnének térni, mármint a közbeszerzést meg szeretnék kerülni, akkor ki kell kérni az illetékes szakbizottság döntését. Az látható, hogy ez a z áttekinthetőségnek egy fontos garanciája, hiszen nem
