Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
2167 feltétlenül kell ennek adott esetben nyilvános ülésnek sem lennie, persze az a legjobb, de azért az Országgyűlés bizottsága elé be kellett jönni. Ez az időfaktorral általában nehezen magyarázható, mert a bizottságok rendszeresen üléseznek, és ha mondjuk, nyáron van egy komoly problémahelyzet, akkor összeül a bizottság, ezen ne múljon, ráadásul a humanitárius segélyezési folyamatokat döntéselőkészítés és kormányzati döntés is meg szokta előzni. Tehát nem arról van szó, hogy hipphopp, ma bejön az igény és holnap ki kell fizetni, és ezért a bizottságokra kellene várni. Én tehát nem látom az igazi indokot. Az indok csak az lehet, és ez fájó, hogy ez mechanikusan, bizottsági döntés nélkül megkerülhető legyen . Az én jogi aggályom nem csupán az, hogy a külügyi segélyezésnél és a humanitárius segítségnyújtásnál ez túlságosan mechanikussá és országgyűlési bizottsági döntés nélkülivé válhat, hanem átfogalmazzák az érintett e) pontot, és abba belekerül a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység mellett a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység is. Nekem ez nem tűnik ugyanannak a fogalomkörnek. Egy nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtási tevékenység nem tűnik ugya nannak. Államtitkár úr biztos majd el tudja mondani, érdekel is egyébként, hogy az eltérés pontosan miben kimutatható. Én úgy érzem, hogy a fejlesztési együttműködés teljesen más irányú is lehet, és ha ehhez sem kell kikérni az Országgyűlés szakbizottságán ak a véleményét, akkor nemcsak arról van szó, hogy a humanitárius célú segélyezésnél tudják ezt megkerülni, hanem egy fejlesztési együttműködésnél is. Tehát azt kell mondjam, hogy dupla a kritika ennél a pontnál, és hiába van ott az uniós értékhatár, de az ért ki lehet csorgatni olyan pénzeket ideoda az uniós értékhatár alatt, amelyekre semmiféle rálátása nem lesz az adott szakbizottságnak sem. Én ezeket a jogi érveket szerettem volna elmondani. Mirkóczki képviselőtársam még hozzá fog szólni a javaslathoz. Még egyszer hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy a céllal ne értenénk egyet, de ha a cél nemes, akkor az Országgyűlés szakbizottságai is bírjanak rálátással. Azt nem tudom elfogadni, hogy itt az időtényező releváns lehet, hiszen gyorsan össze lehet hívni ezeket az üléseket, akár még nyáron is, higgyék el, mi ott leszünk, ha erről van szó, és a határozatképességet is biztosítjuk, ha valódi humanitárius kérdés merül fel, de ne rejtsék ezt el olyan módon, hogy ne kelljen a bizottságok döntése. Ha a legjobb sz ándék vezérli önöket, akkor meg pláne ne, mert akkor az félreértésre adhat okot, és ezt szerintem el kellene kerülni. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Az LMP frakciója továbbra sincs jelen, így a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most elsőként megadom a lehetőséget Mesterházy Attilának kétperces hozzászólásra. MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Ha Vejkey képviselőtársam nem hozta volna ide ezt a témát, akkor nem szóltam volna két percben. De kihasználva, hogy itt van a Külügyminisztérium képviselője, megkérdezném, hogy ezt az apokaliptikus víziót osztjae a Külügyminisztérium, ha már a képviselő úr nincs itt, hiszen szervezett megszállás zajlik Magyarországon. Talán érdemes lenne eldönteni, h ogy ezt az oroszok vagy az amerikaiak szervezike, mert Simicskó szerint az oroszok, a kormányból meg mások szerint az amerikaiak, harmadrészt pedig Soros György tehet mindenről. Miért érdekes ez? Én csak úgy érdekességből beütöttem a Googlebe, hogy ez a Soros Györgytől való tartózkodás vajon mióta jellemzi a Fideszt, és találtam egy olyan bejegyzést, hogy Orbán 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő KözépEurópa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztön díjával a oxfordi Pembroke Collegeban az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Sorosösztöndíjjal tanult az oxfordi egyetemen Szájer József, a Fidesz EPképviselője, és Németh Zsolt volt külügyi államtitkár is. Egykor az alapítvány támogatás ában részesült továbbá Kövér László házelnök, Schmidt Mária történész és Stumpf István
