Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2157 fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Másodsorb an, tisztelt Ház, a törvényt meg kell feleltetnünk a tavaly december óta bekövetkezett, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltoztatásoknak is. Ezért az a kérésem, hogy úgy tekintsenek erre a javaslatra, mint alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmazó javaslatra. Ennek célja, ha nagyon plasztikusan szeretném azt bemutatni, akkor ez abban áll, hogy ha valahol a harmadik világban, a fejlődő világban - de bővítsük egy kicsit a kategóriát, mert ezek az elnevezések most már nem illenek minden oly an országra, amelyek egyébként NEFEtámogatások fogadására jogosultak, úgymint Ukrajna vagy Szerbia , szóval, ha ezekben az országokban valamilyen természeti katasztrófa bekövetkezik, például árvíz van Szerbiában vagy Ukrajnában, teszem azt, egészen konkr étan Kárpátalján, akkor a magyar kormány azonnali hatállyal hathatósan tudjon segítséget nyújtani. A jelenlegi szabályozás olyan bürokratikus és adminisztratív, körülményes eljárást tesz szükségessé, amely sok esetben meggátolja vagy legalábbis lassítja az t, hogy ezek a megítélt források időben és valódi segítséget nyújtó módon jussanak el a célországba, illetve a célközönséghez. Vegyük például azt, hogy bekövetkezik egy természeti katasztrófa vagy bármilyen egyéb nemkívánatos esemény Szerbiában. Jelenleg a szabályozás alapján több hónapos belső eljárás szükséges ahhoz - és akkor még nem is beszélek arról, hogy a túloldal, a fogadó oldaláról milyen egyéb akadályok vannak , hogy a megítélt támogatás eljusson a károsultakhoz. Ez így nincsen rendjén, ezen szer etnénk gyorsítani. Na most, ezen túlmenően tartalmilag mi áll ennek a javaslatnak a hátterében? Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fejlődő országokban tapasztalható szegénység az elmúlt évtizedekben a fejlett országok és nemzetközi szervezetek don ortevékenységének is köszönhetően jelentősen, mérhetően, érzékelhető módon csökkent. Ugyanakkor a kikiújuló hatalmi, társadalmi, vallási és egyéb konfliktusok, az elhúzódó strukturális válságok és az egyre nagyobb hatású természeti csapások következtében a világ különböző régióiban nehéz életkörülmények alakultak ki, amelyek nem várt reakciókat indítottak el sok esetben. A jelenlegi migrációs és menekültválságban is alapvető megoldási javaslatként merül fel a közép- és hosszú távon elérhető élhető körülmény ek megteremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell hogy alapuljon. Még egyszer szeretném kiegészíteni mindezt azzal, hogy a fejlődő és a fejlett világ kategóriái ma már mást jelentenek, mint amikor ezek a fogalmak kialaku ltak. E fejlesztési globális partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy az érintett országok, jellemzően Afrika, a KözelKelet és Ázsia nehéz sorsú közösségei tömegesen útra keljenek az európai jóléti államok felé. Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó nemzetközi fejlesztési és együttműködési, valamint humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részéről is. Tavaly decemberben fogadta el a tisztelt Ház a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és nemzetközi human itárius segítségnyújtásról szóló törvényt, amely, ahogyan említettem, mérföldkő volt Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai tevékenységének végrehajtásában. Ugyanakkor a jelenlegi jogi környezet, k ülönös tekintettel a költségvetési támogatásokra vonatkozó közbeszerzési és gazdálkodási szabályokra, nem veszi tekintetbe a NEFE és humanitárius szakpolitika, valamint a nemzetközi támogatási politika sajátosságait, a helyszíni megvalósításból fakadó spec iális helyzetét és igényeit. E szakpolitikák gyakorlati végrehajtása során a kedvezményezettek a fejlődő országok, amelyek többségében a hazaitól eltérő, fejletlen intézményi infrastruktúrával rendelkeznek, és gyakran a végrehajtó partnerek is helyiek, vag yis külföldiek, akár állami intézmények vagy civil szervezetek. Mindenesetre a magyar jogszabályi környezet ezekre az esetekre nem tartalmaz sajátos rendelkezést, a rendelkezések alapvetően a hazai támogatási esetekre alkalmazhatóak. A jogszabályi rendelke zések
