Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2153 ügyben a személyazonosság, a legtöbb esetben én a migránsügyekre tudok asszociálni, hiszen egy belföldi állampolgár es etében azért általában nem kérdéses, hogy ki az, aki mondjuk, a bíróság előtt áll; ha mondjuk, egy bevándorlót, egy menekültet - ahogy tetszik, hogy melyiket - kell bíróság elé állítani, akkor lehet, hogy komolyabb probléma lehet ezt kinyomozni. Ugyanúgy a tanúmeghallgatás szabályainak a bevezetése a Be. mintájára, ez sem feltétlenül rossz, sőt hogyha megfelelően garantálni tudjuk, hogy a személyazonosítás megtörténjen, akkor a zárt láncú, adattovábbításra alkalmas rendszereken keresztül ezt meg lehet tenni . Egyébként ezt Nyugaton alkalmazzák napi szinten. Tehát hogyha ebbe az irányba elmegyünk, akkor egyrészt pénzt spórolunk az eljáró feleknek is, és gyorsabbá válik az eljárás. Úgyhogy ezt egyébként szorgalmaznánk, hogy ez megtörténjen. És hogyha már erről van szó, akkor talán még annyi hangozzék itt el, hogy a jegyzőkönyvkészítés szabályaival kapcsolatosan az ügyvéd kollégáktól elképesztően sok panasz érkezik, hiszen sajnálatos módon a bíróságokon - tudom, hogy ez nem csak a parlament problémája, tehát az O BHnak is címezhetnénk ezt a kérést, illetve elmondtuk neki is az aggályainkat - javarészt még régi kazettás magnókon rögzítik a jegyzőkönyv szövegét, vagy a leírás ott helyben történik, nem szó szerint, hanem a lényegét tekintve. Sok esetben nemcsak hogy maga az eljárás nem tökéletes, de gyakran nagyon nehezen teszi visszakövethetővé , hogy mondjuk, szó szerint egy bizonyos fontos kérdésben, egy perben mi hangzott el. Tehát hogyha az elektronikus ügyintézés felé megyünk és a modern technológiát bevezetjük - aminek nagyon örülünk - az eljárásokban, akkor egy olyan egyszerűnek tűnő dologra, mint a jegyzőkönyvvezetés, erre is oda kellene figyelni, mert bizonybizony egyegy pert akár másodfokon is eldönthet, hogy mi kerül a jegyzőkönyvbe. És hogyha az nem pont osan kerül bele, akkor bizony az elhangzottaktól független, vagy a valódi tényektől független döntés is születhet, és nagyon nehéz azt mondani utólag, hogy a jegyzőkönyv nem volt pontos. És ez egyébként a jegyzőkönyvek elkészítésére és kiküldésére is igaz. Sokszor csúsznak ezzel a bíróságok. Tudom, hogy leterheltek, de hát Nyugaton, ha jól tudom, ez is automatikus; ez akár hangfelismerő rendszerekkel és ez alapján leíró rendszerekkel is működhetne, és csak egy ellenőrzésen kell végigvinni ezeket a jegyzőkön yveket. De ne szaladjunk ennyire messze, a lényeg az, hogy ebben is valamiféle előrelépést szeretnénk elérni. A másik: az Abhatározat alapján a mulasztásos alkotmánysértés kapcsán az előzetes döntéshozatali eljárásnak a bevezetése. Természetesen jó lett v olna, hogyha nem kell megvárni az Alkotmánybíróság határozatát ahhoz, hogy ez megszülethessen. Viszont én arra hívnám fel a figyelmet, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás… - ami sok esetben az olyan jogszabályoknak a kiszűrésére lehet alkalmas, amelyek más úton nem megtámadhatóak és mondjuk, az európai jogrendbe nem illeszkednek, itt főleg a polgári jogra gondolhatok, és nem arról van szó, félreértés ne essék, hogy én feltétlenül az uniós jog primátusa mellett törnék lándzsát, viszont sok esetben sajnos a magyar jogszabályok a pozitív szabályokat se mindig ültetik át a magyar jogba. És amikor egy állampolgár egy uniós jogszabályra, mondjuk, egy fogyasztóvédelmi jogszabályra hivatkozik, hogy egy példát mondjak, ami általában közvetlen hatállyal bír, főleg a fogyasztóvédelmi szabályok, akkor nyilvánvalóan olyan szabályra fog hivatkozni, ami az ő jogait bővíti, vagy úgy érzi, hogy a magyar jogszabály bizonyos elemében az ő személyes jogérvényesítését gátolja vagy nem teszi teljessé. Tehát ezt fontos kiemelni , hogy ebben az esetben arról van szó, hogy a jogkövető állampolgárok tudnak fellépni a jogaik érdekében. És sok esetben a bíróságok, azt tapasztaljuk, hogy nem nagyon foglalkoznak ezekkel a beadványokkal, vagy félresöprik ezeket a beadványokat. Ennek lehe t az az oka természetesen, hogy leterheltek, hogy ez egy pluszfeladat. Ezekben a személyeket védő garanciális szabályokban azért el kell merülni. Tudom, hogy azért ez bővíti, a magyar jogterületen túlra mutatóvá teszi a garanciákat, de attól még az állampo lgároknak meg kell adni a jogát, minél szélesebb körben meg kell adni a jogát, hogy ezzel élhessenek.
