Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HENDE CSABA honvédelmi miniszter:
188 kinyilvánított döntését, amely szerint lépjünk be a NATOba; és kérem szépen, e mellett a döntés mellett, talán még emlékeznek rá, talán nem, de hadd frissítsem fel, a szavazó magyar állampolgár ok 85 százaléka szavazott igennel. Majd ha lesz egy másik érvényes népszavazási döntés (Novák Előd: Nem lehet! Tiltja az Alaptörvény!), majd ha lesz egy másik ilyen döntés, akkor majd nyilván föl lehet vetni ezt a kérdést. Egyébként a semleges országok nag yságrenddel többet költenek honvédelemre, mint a hozzánk hasonló méretű NATOtagországok. Szóval bonyolult kérdések ezek, és idecitálni, csak mert jól hangzik, egy egészen más, egyébként nagyon dicsőséges, nagyszerű korban megfogalmazott politikai követelé st, aztán ezzel úgy szembesíteni a kormányt, hogy a fele az teljesen légből kapott… Hát miféle idegen katonákat vigyenek el tőlünk? Mondja már meg, képviselő úr! Hol vannak azok az idegen katonák, akiknek a Magyarországról való kivonását ön követeli? Azt s zeretném mondani nagyon határozottan, hogy mi az alkotmányosság talaján állunk, és ennek igenis része az állam erőszakmonopóliuma. Semmiféle szabadcsapatok, magyar gárdák, egyebek bevetését a határ őrizetében, védelmében nem tudjuk támogatni. A leghatároz ottabban ellenzek minden efféle kalandorpolitikát. Elmondtam már többször: senki nem gondolja azt, hogy bármiféle műszaki akadály áthatolhatatlan lenne. A méteres betonfalat is fel lehet robbantani, tisztelt képviselőtársaim. Természetesen egy műszaki zár először is jelzi a szabad és a nem szabad határát; ahogy a kertem kerítése is jelzi, hogy meddig tart a közút, a köztulajdonban lévő közforgalmú út, és hol kezdődik az én magántulajdonom. Át lehet mászni a kerítésen, csak éppen nem szabad - és egy állam ál lamszerű működésének egyik legfontosabb ismérve, hogy azt, amit nem szabad, azt megfelelően szankcionálja, bünteti, és ha kell, akkor utólag megtorolja. Ahhoz, hogy ezek a védelmi intézkedések lehetővé váljanak, természetesen kell a megfelelő jogi háttér. Most, néhány órája fogadta el a Magyar Országgyűlés a Btk.nak azt a módosítását, amely büntethetővé teszi a műszaki zárnak a megrongálását és az azon való illetéktelen áthaladást. (16.30) Felvetették többen itt a kapuk kérdését a műszaki záron. Tisztelt K épviselőtársaim! Az nem azért van, hogy azon bárki bejöjjön; az azért van, hogy azon ki tudjanak menni a műszaki zárat biztosító erők, hiszen a túloldalon számtalan olyan esemény lehet, amely indokolja azt, hogy a belül lévő (Apáti István közbeszól.) rendő rök, illetve katonák ki tudjanak menni. Gondoljunk csak arra, hogy megjelenik egy szülő nő, vagy valaki megsérül, hát be kell tudni hozni, kérem szépen. Tíz kilométerenként nagykapu is van a műszaki rendszeren, azért, mert adott esetben a mentőnek is ki ke ll tudni menni, tetszik tudni? Na, ezért van a kapu. Elmondtuk azt, hogy szeptember 15éig, addig, amíg a parlament által ma részben már elfogadott és részben a most vitatott törvény formájában még előttünk álló döntéssel meghozandó törvények hatályba lépn ek, nos, akkor kezdődik egy másik rezsim, egy másik eljárásrend ebben a kérdésben. Úgyhogy az is világos, hogy élőerő nélkül, tehát megfelelő őrzésvédelem és a mélységben tagolt megfelelő manővererő nélkül semmiféle műszaki létesítmény nem védhető, se egy soros, se kétsoros, se háromsoros, hiszen megfelelő eszközökkel, akár munkagépekkel, akár robbanóanyaggal, akár drótvágó eszközökkel bármit le lehet küzdeni. A kérdés az, hogy mennyi az az idő, amíg az észlelés és a reagálás között a védőerőknek lehetőségü k van megvédeni ezt a vonalat, megvédeni az államhatárt. Nagyon egyszerű kérdés ez: aki jót akar, aki tisztességes szándékkal érkezik, azt arra fogjuk kérni, hogy szíveskedjék odafáradni azokhoz a tranzitzónákhoz, amelyekben benyújthatja a menedékjog iránt i kérelmét; nyilván Magyarországon menekültstátusért kíván folyamodni. Ez az egyetlen módja annak egyébként, hogy amennyiben megkapja ezt a státust, akkor törvényesen beléphessen Magyarországra, mert egyébként úti okmánya, vízuma nincsen. Az egy más kérdés , hogy a tapasztalatok szerint a menekültstátusért folyamodóknak a nagy része nem kívánja a
