Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HENDE CSABA honvédelmi miniszter:
189 magyar állam védelmét igénybe venni, már el sem jut a számára kijelölt tartózkodási helyre, ahol az eljárás végét be kellene várnia, hanem átutazik az országon; nem igényli, nem kéri a magyar államnak a védelmét. Ebben az értelemben kérdéses a menekültstátus iránti kérelem beadásának a valóságossága is, hogy mennyiben tükrözi ez az illető személynek az akaratát. Tehát ez egy bonyolultabb jogi vitához és problematikáh oz vezetne el. A lényeg az, hogy többen azt kérték, Schiffer András vetette itt fel a vita végén, és többen mondták, hogy miért tétlenkedtünk, miért nem építettünk gyönyörű menekülttáborokat az elmúlt nyolc hónapban - azok most mind ott állnának üresen. Ez ek az emberek nem akarnak menekülttáborokba menni. Tehát értelmetlen dolgokat kérnek rajtunk számon. Számon kérik azt, hogy miért nem engedjük át őket az országon, mindenfajta regisztráció nélkül. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a nemzetközi kötelez ettségeink, az ország által aláírt nemzetközi szerződések ezt nem teszik lehetővé. (Apáti István közbeszól.) Egyébként pedig Ausztria, tessék ezt nekem elhinni, mint arra az elmúlt napokban volt már példa, megakadályozza adott esetben, hogy ezek a személye k belépjenek a területére. Semmit nem nyernénk ezzel, higgyék el nekünk, csak azt érjük el, hogy abban a pillanatban de facto, tehát valóságosan a schengeni övezeten belüli státusunk megszűnik, és a magyar embereknek ugyanúgy órákat kell a határon sorba ál lniuk, mint ahogy kellett régen. Én szombathelyi vagyok, tudom, hogy tőlünk és a környékről hány százan és ezren járnak dolgozni Ausztriába, jó pénzt keresnek, azt hazahozzák, és itthon költik el; nem kivándorlókról van szó. Ha nekik a határon naponta órák at kell várakozniuk, az az ő kenyérkereseti lehetőségük megszűnését jelenti. Azzal az egy felelőtlen mozdulattal, hogy mi kontroll és regisztráció nélkül átengedjük Magyarországon ezeket az embereket, a kenyeret kiverjük ezeknek az ingázó, külföldön dolgoz ó honfitársainknak a kezéből, ezt higgyék el nekem. Gyurcsány Ferenc - bár nem várta meg a reagálást - elmondta kétségkívül nagy szónoki tehetséggel előadott retorikai bravúrját. (Szilágyi György közbeszól.) Többen reagáltak már itt rá, hogy az erőszaktól félteni védtelen, fegyvertelen embereket, rendőri meg katonai erőszaktól óvni ártatlanokat sok mindenkinek joga van, szinte mindenkinek joga van ebben az országban, egy embernek biztosan nincs, és ez Gyurcsány Ferenc. 2006 ősze világosan megmutatta ezt, ho gy mennyire álságosak voltak ezek a szavak. Azért engedjék meg, hogy néhány állításával hadd vitatkozzak. Azt mondja, hogy aki magyar földre lépett, azzal szemben Magyarországnak kötelezettsége van. Arra utalt, hogy a határzár természetesen magyar területe n épül meg. Szerb területre nem építkezhetünk, sőt egy két és fél méteres úgynevezett határnyiladékot a vonatkozó nemzetközi egyezmények értelmében szabadon is kell hagyni, ott semmiféle tevékenységet, pláne építési tevékenységet nem folytathatunk. Téved G yurcsány Ferenc. A magyar állam kötelezettsége az érintettel szemben nem akkor keletkezik, amikor ő a lábát ráteszi a magyar földre, hanem csak és kizárólag abban a pillanatban, amikor ő a menekültstátusért folyamodik. Amikor ezt a kérelmét benyújtja, attó l a pillanattól kezdve illeti meg a védelem. Semmi mást nem kérünk tőle, mint azt, hogy ezt tegye meg. Az erre feljogosított szervek, a magyar menekültügyi hatóságok a genfi konvenció, a dublini egyezmény és minden más hatályos magyar és nemzetközi norma a lapján el fogják bírálni, hogy őt ott, ahonnan jön, vajon abban az értelemben üldözike, amely őt a menekültstátus megkapására feljogosítja. Biztosítani fogjuk - mert biztosítanunk kell - a jogorvoslatot és a bírói felülvizsgálatot ezekkel a határozatokkal szemben. És aki ezek után nem kapja meg a menekültstátust, az értelemszerűen nem léphet be Magyarország területére. Aki pedig erre jogosult, és ennek a szabályait nem akarom még egyszer elmondani, de erre feljogosított hatósági személyek fogják alkalmazni és megítélni, azt pedig be kell engedni az országba. Ez ilyen egyszerű. Nyilván amikor a kormány Szerbiát biztonságos harmadik állammá minősítette az elmúlt hetekben, akkor állást foglalt arról is, hogy nincs tudomásunk arról, hogy Szerbiában bárkit üldöz tetés érne. Természetesen az induló állomáson, Szíriában és másutt lehet ilyen… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
