Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1725 Egyébként én senki nek a jövőbeni árverésével, földvásárlási szándékával kapcsolatban nem bocsátkozom találgatásokba. Ön bocsátkozik találgatásokba, teljesen felelőtlenül. Szerintem majd eldől annak idején, hogy egyáltalán az érintettek akarnake földet venni, mennyi földet akarnak venni, és hogy mi lesz egy árverés eredménye. Ez majd eldől, ez egy jövőbeli dolog. Én, hangsúlyozom, nem akarok egyetlen esetben sem találgatni arról, hogy na, akkor majd mi lesz. Az pedig teljes képtelenség, hogy itt valami osztogatás lenne. Képv iselő úr tanult jogász, tehát nyilván tudja azt, hogy egy árverés hogy működik. Az árverés nem osztogatás, nyilvános árverésen az ottani földművesek tudnak a földre licitálni. És 300 hektár a határ, hangsúlyozom, 300 hektár a tulajdoni határ, tehát akinek már van valamennyi területe, az ennyivel kevesebbet tud majd megvásárolni. Az, hogy most egy család elindule egy ilyen liciten vagy bárki elindul, szerintem a jövő kérdése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kétperce s kör következik. Képviselői minőségében Nagy István képviselő úr, a Fideszből. Parancsoljon, két perc! DR. NAGY ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Adósságom van Farkas Gergely képviselőtársam felé, azt szeretném leróni. Azt kérdezi, hogy mitől jo bb, hogy hiteldíj vagy bérleti díj. Én azt hiszem, hogy ha választani lehet valakinek, akkor mindenképpen inkább a hitelt választja, hiszen akkor már tulajdonos, és egyszer birtokba kerül. A bérleti díj pedig egy örök életen át tartó fizetés, és még nem le sz tulajdonos, bármikor onnan odébb mozgathatják. Tehát ez a kettő közti különbség, kardinális különbség, és szerintem ez végtelenül fontos. Demográfiai földprogram. Annyit hadd tegyek hozzá, mivel nem az összes föld van értékesítve, ezért bármilyen progra mot ebből még meg lehet valósítani. De ha a véleményemre kíváncsi, akkor azt kell mondjam önnek, a legjobb demográfiai földprogram pont az, hogyha ezeket a fiatalokat tulajdonhoz, földhöz juttatjuk. Azt kérdezte Demeter Márta képviselőtá rsam, hogy hogyan tudják majd a kimlei vagy óvári földeket megvenni a fiatalok akkora összeggel. Ha csak a fiatal gazda pályázatot vesszük alapul, ahol 12 millió forintot nyernek ezek a fiatalok, az már egy olyan kiegészítő lehetőség, amellyel egészen szép terület önrészét képesek finanszírozni ahhoz, hogy még mindig egy fillért se kelljen saját pénzükből betenni abba, hogy meg tudják szerezni azt a földet. A közműcégek és más egyéb összefüggés, Sallai Róbert képviselőtársam, tudja, a profitról szól pontosa n. Az a különbség, hogy addig, amíg a közműcégeknek a díjait mérsékelni kívánjuk, mert azt szeretnénk, hogy az embereknél maradjon több pénz, nem azt szeretnénk elérni, hogy a közműcégek nagyon nyereségesek legyenek, hanem az nonprofit alapon működjön, a t ulajdonosok pedig szerezzenek minél nagyobb tulajdont. Ez a különbség, hogy a gazdáknak földet szeretnénk adni, a közműcégeket pedig korlátozzuk abban, hogy árat tudjanak emelni. A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - egy mondat még, elnök úr, engedje meg nekem , hogy szövetkezni szabad tulajdonosoknak a módja és a lehetősége, nem kényszerítve, hanem amikor szabadon, tulajdonosként szövetkezhetnek. Tehát először tulajdonosnak kell lenni, majd aztán önkéntes alapon vállalhatják a szövetkezetet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP, két percben! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter úr, mindig tetszik említ eni, hogy 10 hektár alattiak a földek. Hogyha ön kisgazdákat úgy akar segíteni, hogy majd 10 hektáros területeket vesznek, akkor miért nem építünk be ebbe a hitelkonstrukcióba a kormányrendeletbe egy szerzési korlátozást, hogy
