Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1726 egyetlen licitáló se vihessen el 10 hektárnál többet? Nem lehet, hogy akkor könnyebb lenne emészteni? Illetve, ha önnek igaza van és ilyen kicsi licitek lennének, akkor a hitelkonstrukcióba miért kell 300 milliós egy főre elérhető hitelkeretet betenni? Milyen kisgazda az, aki 300 mill iót akar felvenni hitelbe? Hogyha nem veszi tiszteletlenségnek, miniszter úr, én is azt mondom, amit ön mondott Harangozó képviselőtársamnak, hogy nyugodtan készüljön fel, még egy kicsit menjen ki. Az integrációs törvényt teljes egészében a Jobbik benyújto tta, volt a Mezőgazdasági bizottság előtt, semmiféle módosítgatás nem volt benne, ez egy részletes, nagyon jól megszerkesztett üzemszabályozási törvény volt. Tehát ez bent volt előttünk. (Dr. Fazekas Sándor: Nem volt törvény!) Tessék nyugodtan nézegetni id őnként a parlament honlapját, ott fenn vannak ezek, meg lehet nézni. Az pedig, hogy a gazdasszony esetleg mást is csinál, ezzel teljesen egyetértek önnel. Nyilvánvalóan az a jó, hogyha több lábon áll. Az a gond, hogy ebben, akiket kifogásolnak, azelőtt ő s oha életében nem foglalkozott földdel. Nem azzal van a gond, aki már 2030 éve gazdálkodik vagy a rendszerváltás óta erre építette fel a jövőjét, hanem azokkal, akiknek most volt egy magoszos ismerőse, és gondolták, hogy bepróbálkoznak egy pályázattal. Eze kkel van inkább a gond. Azzal van a gond, hogy önök az állami földeket úgy tekintik, mint a saját ismerőseiknek jövedelemkiegészítő támogatást, és nem pedig úgy, mint az önálló gazdaságoknak a foglalkoztató potenciálját. És nyilvánvalóan ez a fő probléma. Utolsóként: kétszer mondta el a felszólalásában az előbb, hogy „a gazdatársadalom nevében”. Én arra kérném, hogy mérsékeltebben és kisebb szerénységgel mondja már ezt, mert a Magosz és a magoszos gazdák nevében elhisszük, de a gazdatársadalom nevében ön ni ncs felkenve, hogy beszéljen és képviseljen, mert nem kérdezték meg a gazdatársadalmat. Ha így akar beszélni, akkor tartsunk egy társadalmi konzultációt a gazdatársadalom nevében erről, de még inkább jobb lenne egy népszavazás, hogy szeretnée a társadalom ezt vagy nem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk előre bejelentett felszólalásokhoz. Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP, parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Nagyon szé pen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Üdvözlöm miniszter urat a parlamentben. Amióta… (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Mi is téged!) Én egy kicsit többet vagyok bent, mint a miniszter úr. Amióta ez a Kiss Szilárdügy volt, azóta a miniszter úr nem nagyon látogatja a parlament üléseit, mert szeretné elkerülni a kellemetlen kérdéseket (Dr. Fazekas Sándor: Legyél itt többet!) , és az államtitkárra bízza, hogy ezeket a kellemetlen kérdéseket megválaszolja, mert azzal még mindig nem tudott elszámolni, hogy egy o lyan embert miért nevezett ki vezető lobbistának Oroszországba, akinek a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatán nem sikerült átmennie. Ezzel a válasszal még mindig adós a miniszter úr, hogy vajon mi az a kapcsolat, mi az a fantasztikus mágia, amit Kiss Szilá rd tudott, amivel önt megbabonázva arra késztette, hogy akkor is támogassa, amikor már a Külügyminisztérium vezetése is úgy gondolta, hogy meg kell válni ettől az embertől. Ennek az a köze ehhez az egészhez, hogy miniszter úrnak van gyakorlata a privatizác ióban, tisztelt fideszes kollégák. Talán még emlékeznek a „piszkos 12” állami gazdaságra (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , azok is az előző Orbánkormány idején bizony szőrénszálán eltűntek és privatizációra kerültek, az is hasonló körben, azaz olyan ba ráti körben került privatizációra, amitől most is fél az ellenzék, ahogy jól látjuk, hiszen a személy ugyanaz. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Miniszter úr mindenkit kioktat ebben a parlamentben, pedig azt gondolom, hogy annak a fajta bizalmatlanságnak, amiről a kollégák itt beszélnek akármelyik ellenzéki párt részéről, annak van
