Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1493 amelyik az állandó mechanizmussal visszajuttatható Magyarországra. Hiszen tudjuk, hogy a menekültek, illetőleg az illegális bevándorlók már most töme gesen fordulnak családegyesítési kérelemmel az illetékes hatóságokhoz, amit, ha az illetékes hatóságok betartják saját szabályaikat, akkor ezt meg kell adni. Innentől kezdve ez az idén érkező egymillió ember simán ötmillió összességében, mert mindenkinek v an rokona, családja. Sőt tudjuk, hogy az ötmilliós családegyesítés alacsony becslés, mert sokan a 67es szorzóval számolnak, tekintettel arra, hogy tipikusan olyan vidékekről érkeznek ezek az emberek, olyan mozlim országokból, ahol egyébként az 567es g yereklétszám a családokban egyáltalán nem ritka. Összességében tehát, szemben az állításokkal, hogy nem néhány ezer emberről van szó, itt az állandó elosztási mechanizmus kapcsán csak ebben az évben a ránk eső kvóta százezres nagyságrendű. Nagyon meg kell fontolni, hogy ezt az egyébként jogellenes, az alapszerződéssel és a lisszaboni szerződéssel nyilvánvalóan ellentétes döntést, amely veszélyezteti a schengeni rendszer működését, amelynek fenntartása nekünk alapvető primer gazdasági és nemzetpolitikai érde k, ráadásul teljesen nyilvánvaló, hogy működésképtelen és végiggondolatlan, napi, holnapi, holnaputáni politikai túlélésre alkalmas, abban az ügyben is csak éppenhogy, ezt a döntést elfogadni nem lehet. Minden eszközzel fel kell hívni az európai döntéshozó k figyelmét arra, hogy valódi megoldást kell keresnünk. És a valódi megoldás itt hever az asztalon, letette a magyar kormányfő. Egyébként hozzáteszem, abból a hatpontos javaslatból ötöt elfogadtak, és a hatodikat is, mert mindenki arról beszél, hogy igen, meg kell védeni az Európai Unió déli határait. Tehát senki nem mondja azt, hogy nem, csak olyan ez, mint általában az európai döntési mechanizmus, hogy igen, egyetértünk mindenben, csak senki nem tesz semmit. Mert amikor arról van szó, hogy meg kell védeni az Európai Unió határait, mint ahogy Magyarország megvédte a schengeni övezet határait, akkor, amennyiben Görögország nem tudja megvédeni, mert nem védi meg, és az Európai Uniónak kell segíteni ebben Görögországot, akkor itt elakad a javaslat, és mindenki hallgat. Hozzáteszem egyébként, ehhez, hogy Görögország meg tudja védeni vagy nem tudja megvédeni a saját határait, csak annyit hadd tegyünk hozzá, hogy az európai hadseregek közül létszámában a görög hadsereg a harmadik legnagyobb, és erejét tekintve is a harmadik legnagyobb. (8.40) Ez a hagyományosnak mondható görögtörök konfliktus miatt van így. Tehát arról pedig ne legyen senkinek illúziója, hogy a görögök, ha akarják, nem tudják megvédeni a határaikat; az napnál világosabb, hogy meg tudják. Mert ha a görögök nem tudják a harmadik legerősebb hadsereggel megvédeni a saját határaikat, akkor tényleg baj van, de tudjuk, hogy nem. A magyar határ megvédése itt az Alföldön, a déli részeken, Szerbia, Horvátország felől műszaki értelemben sokkal nehezebb, mint egy tengeri határt védeni. Egyébként hozzáteszem, ott Görögország esetében is a természetes akadályok sokkal számottevőbbek, arról nem beszélve, hogy ha együttműködnek a törökökkel, akkor ez még egyszerűbb. Nézzük meg, hogy egyébként a magyar hatóságok a s zerbekkel vagy a horvátokkal hogyan tudtak együttműködni: közös járőr, nemcsak a magyarszerb határon, hanem egyébként a szerbmacedón határon is; nézzük meg, hogy a visegrádi országok hogyan működtek együtt az európai schengeni határok megvédésében, úgy, hogy egyébként ráadásul a görögök még arra se nagyon tudnak hivatkozni, hogy hagyományos ellentéteik vannak a törökökkel. Miért? Magyarországnak nincs a magyar kisebbség ügyében hagyományosan számtalan ponton vitája a szomszédaival? De. Tudjuk, hogy a magy arszlovák kapcsolatoknak mi a nehézsége. De simán össze tudott fogni Szlovákia - köszönet egyébként érte nekik - Magyarországgal egy közös érdek megvédésében, és itt napnál világosabb, hogy a törökök és a görögök számára is közös érdek, hogy valamilyen mó don ezt rendezzük. Akkor, amikor arról beszélünk, hogy a török menekülttáborok kapcsán az Európai Uniónak igenis komolyan a zsebébe kell nyúlnia, és nem arról van szó, hogy itt tesséklássék megoldásokkal
