Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
1377 pályázó egyegy kiírt tisztségre. És nem szeretném, ha egy ilyen megoldás a továbbiakban is olyan hatású lenne, amely elbátortalanítja a bíró kollégákat vezetői tisztségre való pályázattól. Azt gondolom tehát, hogy bár nagy tisztelettel hallgattam az önök kérdését és ezekről részletes feljegyzéseket is készítettem, nincs akadálya annak, hogy ezekről a kérdésekről a későbbiekben a Kúria elnökével további konzultáció folyjék, a lehetséges, az igazságszolgáltatás munkáját javító jogszabályváltoztatásokat közösen készítsük elő, de a jelenlegi beszámolóm keretei között további részletesebb választ adni nincs módom. Kösz önöm. (Taps.) ELNÖK : Megköszönöm elnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi B/6163. számú - az Országos Bírósági Hivatal elnöke által benyújtott - beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló H/6385. számú - az Igazságügyi bizottság által benyújtott - határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig . Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy külön tisztelettel köszöntsem dr. Handó Tü nde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a napirendi pont előterjesztőjét, valamint a hivatal munkatársait, akik személyesen kísérik figyelemmel munkánkat. Elsőként megadom a szót Handó Tünde asszonynak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Parancsoljon, elnök asszony. DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Pascal egy gondolatával kezdjem: „Az igazság azt követeli, hogy az igazság ost kövessük, a szükség meg azt, hogy a legerősebbet. A jog erő nélkül tehetetlen; az erő igazságosság nélkül zsarnoki. Az erőtlen jogrenddel szembeszállnak, mert mindig akadnak gonoszak; a jogtalan erőszakot váddal illetik. Össze kell tehát kapcsolni az i gazságosságot az erővel, ezért vagy az igazságost kell erőssé, vagy az erőset igazságossá tennünk.” A bírósági szervezet harmadik lezárt évéről számolok be, s ez az idézet azt célozta, hogy mindannyian értsük, értsék önö k is, hogy mi jelentősége van annak, hogy egy bírósági szervezet mennyire hatékonyan tud működni, mennyire tudja szolgálni azt az alkotmányos kötelezettséget, amelyet az Alaptörvény számára rendelt, hiszen ezt a rendszert emberek működtetik, ezt a rendszer t szabályok szerint kell működtetnünk. Amikor a bírósági szervezet tavalyi évi működéséről beszélek, akkor azt gondolom, önmagában a hely is, ahol most vagyunk, szimbolikusnak tekinthető. Magyarországon a XIX. század végén épült ki a jogállamiság és a hata lommegosztás azon rendszere, ami tulajdonképpen a mai napig fennáll. Ez a szimbólumrendszer jelent meg a XIX. század végi építkezésekben is. Itt áll a Parlament, és a Parlamenttel szemben, a tér másik oldalán ott áll a Kúria épülete, amely kifejezi azt a m ontesquieui hatalommegosztási elvet, mely szerint az állam három lábon áll, három talpköve van az államnak: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalom. Az első bírósági törvények ezt már kifejezésre juttatták. Jelenleg is számos kol légánk dolgozik ilyen patinás épületekben, mint amilyen az Országgyűlés is, de egy XIX. századi bíró igencsak elcsodálkozna akkor, ha egy mai bíróság épületébe betérne és látná, hogy mivel foglalkoznak a mai
