Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke:
1376 akkor sem, ha egyik pillanatban azt a reakciót olvassuk a sajtóban, hogy Magyarország mégis jogállam, egy mási k pillanatban pedig azt a reakciót, hogy politikai döntés született. Nagyon köszönöm azokat az észrevételeket és gondolatokat, amelyek a devizahiteles problémakörrel foglalkoznak. Szeretném jelezni, hogy a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos kúriai figyelem nem lankad. Folyamatosan tanácskozunk azokról a részletkérdésekről, amelyeket a jogkövetkezmények meghatározása, illetve egyes gyakorlati kérdések felvetnek. A Kúria törekszik arra, hogy ne adjon teret mini jogegységi döntések megszületésének, hiszen az a lkotmányos kötelezettség, a jogállamiság és a jogegység biztosítása a Kúriát terheli, az alsó fokú bíróságok ilyen elvi iránymutatásokat az egész országra kiterjedő hatállyal csak akkor adhatnak, ha azt a Kúria felruházza valamilyen súllyal, például az elv i döntések kiválasztásánál. Azt gondolom, hogy minden bírósági szinten szükség van arra, hogy a szakmai vezetők adjanak szakmai segítséget a bíráknak. Ha ez a szakmai segítségnyújtás a képviselő úr által megfogalmazott módon vezetői elvárásként jelenik meg , azt nem tartom helyesnek. Ha ilyen jelenségek előfordulnak az igazságszolgáltatásban, ez ellen fel fogok lépni. A tudományos konferenciák előadóinak kiválasztásánál, miután konkrétan a kúriai rendezvényekre vonatkozott az észrevétel, meg tudom nyugtatni a képviselő urat, hogy soha nem volt és nem lesz szempont az, hogy az előadó politikailag milyen irányban elkötelezett, kizárólag a szakmai színvonal az, ami meghatározza a meghívásokat. A népszavazási döntés nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban szeretn ém felhívni a figyelmet arra, és talán inkább a közvélemény figyelmét, hogy ezek a döntések a meghozatalukat követően azonnal, haladéktalanul felkerülnek a Kúria elnökének rendelkezése folytán a Kúria honlapjára. Tehát bárki, aki a moratórium megszűnésére kíváncsi, elsősorban a honlapon tud tájékozódni arról, hogy megszűnte a párhuzamos kezdeményezési moratórium vagy sem. Szeretném jelezni, hogy az MSZPfrakció két képviselőjének küldött leveleim közül az első nem ígért jogegységi döntést népszavazási ügyb en. (Dr. Bárándy Gergely: A második!) Azt jeleztem, hogy a kérdést a közigazgatási kollégiumvezető tanulmányozására bízom, és a levél eredményeként aztán azért nem került sor további intézkedésre, merthogy megszülettek azok a döntések, amelyek a felvetett elvi kérdést eldöntötték. Ahogy azt már a korábbi éves beszámolóimban is jeleztem, jogegységi döntést csak akkor hoz a Kúria, ha eltérő bírósági döntések, vagy a bírák orientációja ezt szükségessé teszik. De ha egy konkrét döntésben a Kúria egy elvet megfo galmaz, az azt jelenti, hogy egyelőre nincs jogegységi kérdés, amelyet el kellene dönteni. A kinevezési gyakorlattal kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy a Kúria minden esetben követi az Alaptörvény és a bírósági szervezeti törvény által meghatározott rendet. (10.10) Egyfajta belső nyilvánosság a kinevezési gyakorlat vonatkozásában teljeskörűen érvényesül. Amennyiben nem kapja meg a pályázó a szükséges testületi támogatást, így a vonatkozó szabályok szerint a pályázatot előzetes egyetértés céljából az O rszágos Bírói Tanács bírálja el. Az Országos Bírói Tanács előtt, szeretném biztosítani a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, mindig szakmai indokok hangoznak el valamilyen, a sorrendtől való eltérést kezdeményező vezetői döntés indoklásaként. Azt gondo lom, hogy azokat az alkotmányos kereteket, amelyeket az Országgyűlés az ilyen vezetői megbízatások vonatkozásában kialakított, megkívánják azt a bizalmat és azt a vélelmet, hogy azok a testületek, amelyek jogosultak megtárgyalni ezeket a kérdéseket, teljes felelősséggel teszik, és amikor az előzetes hozzájárulásukat a kinevezéshez megadják, akkor ez kellő alappal történik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a bírói pályázatokat nagyobb nyilvánosság elé tárjuk. Ennek azonban lehetnek negatív következmé nyei. A magyar bírák nincsenek hozzászokva a nyilvánosság előtti megméréshez. A jelenlegi pályázatok is azt mutatják, hogy ritka a nagy létszámú
