Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1373 Aztán egészen más, én azt gondolom, amikor egy képviselő mond és állít valamit az igazságsz olgáltatással kapcsolatban, és annál fokozottan nagyobb probléma, ha mindezt az ország miniszterelnöke teszi, és próbál befolyást és nyomást gyakorolni a bíróságokra. Ezt Orbán Viktor megtette, amikor elmondta, hogy „a kormány nevében azt kell mondanom - i dézem , hogy a bíróság döntése botrányos, maga a botrány”. Másnap a Kúria elnöke és a Magyar Bírói Egyesület is kiadott egyegy közleményt, amiben tiltakoztak a miniszterelnök megszólalásával kapcsolatban. Aztán folytatom, csak hogy tényleg egykét érzékl etes példát tudjak még mondani. Szintén a miniszterelnök nevéhez fűződik a következő - ha jól látom, igen, pontosan így volt , szintén idézem: „a magyar bíróság úgy döntött, hogy a magasabb árat érvényesíteni akaró cégeknek ad igazat a magyar kormánnyal s zemben, azzal a magyar kormánnyal szemben, amely csökkentette a gáz és a villany árát”. Gyakorlatilag bűnbakot próbált kreálni a bíróságokból. Sorolhatnék még pár ilyen mondatot, például sorolhatnám Rogán Antalnak a Rezesovaügyben tett kijelentését, amive l kapcsolatban, ha jól emlékszem, a Kúria, az OBH, a Bírói Egyesület, a Magyar Ügyvédi Kamara szintén tiltakozását fejezte ki, méghozzá írásban, vagy Navracsics Tibor nyilatkozatára is utalhatnék, ahol pont Darák elnök úr fogalmazta meg azt, hogy igazságüg yi minisztertől elfogadhatatlan az, hogy ilyen módon avatkozik a Kúria munkájába és integritásába. Azt gondolom, hogy számos példát lehetne még hozni, tisztelt Répássy, volt államtitkár úr, én azt gondolom, hogy kár ebbe az utcába belemenni, és kár ennek a mai vitának a színvonalát ilyen ostoba politikai mocskolódással lejáratni, és még egyszer mondom, beletolni abba a posványba, amibe általában önök szokták a parlamenti vitákat, természetesen az ellenzék asszisztálásával, hogy igazságos legyek. Ami Turi ké pviselő úr fölszólalását illeti, szeretnék erre érdemben reagálni, hiszen abszolút jogos és méltányos érveket mondott. Képviselő úr, én nem vitatom egy percig sem azt, hogy a bírónak, a jogalkalmazónak - legyen az egy kúriai bíró vagy egy helyi beosztott b író - feladata az, hogy folyamatosan nyomon kövesse a joggyakorlat alakulását, és a megfelelő fórumon, ha problémája van ezzel, akkor jelezze akár az igazgatási felettesének, ha olyan a helyzet, hogy mondjuk, jogszabálymódosítást tart szükségesnek, akár, mondjuk, közvetlenül egy helyi bíró is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha mondjuk, alkotmányossági aggálya van ezzel kapcsolatban. Sőt, továbbmegyek, azt is helyesnek tartom - éppen úgy, ahogy ön , ha csoportvezetők ambicionálják azt, hogy a csoportjukb a tartozó vagy a kollégiumvezetők, hogy a kollégiumukba tartozó bírák időről időre leüljenek és szakmai álláspontokat egyeztessenek egymással. Nincs is ezzel semmi baj, sőt, azzal lenne baj, képviselő úr, ha ez nem lenne. Valószínűleg vagy én mondtam félre érthetően, vagy ön nem értette egész pontosan, amit én elmondtam. Én azt a mondatot utálom rettenetesen és utáltam ügyvédként is, de képviselőként is, amikor azt mondják, hogy nálunk ez a megyében így szokás, ami azt jelenti, hogy lehet, hogy jogszerű, leh et, hogy nem, itt a megyében kialakult egy ilyen gyakorlat, amihez aztán mindenki tartja magát. Én nem szeretem, ha nálunk a megyében ez így szokás. Én azt szeretem, ha egy bíró minden egyes ügyet érdeme szerint elbírál, és ahogy ő a lelkiismerete és szakt udása szerint helyesnek tartja, aszerint dönt, nem pedig egy egyébként nem törvényben szabályozott eljárási rendnek megfelelően teszi ugyanezt. Én az ellen a gyakorlat ellen emeltem kifogást, tisztelt képviselő úr, hogy ez az egyeztetés, ahol egymást nyilv án szakmai érvek alapján megpróbálják meggyőzni valamiről a bírák, helyesen, utána egy vezetői elvárás legyen ennek a teljesítése, és ez a kulcsmondat. Nem lehet vezetői elvárás ezeknek a megbeszélése, az ezen megbeszéléseken kialakult, akár többségi állás pontnak a képviselete sem, mert ez sérti a bírói függetlenséget. Egyetlenegy ilyen lehetőség van, ha a Kúria jogegységi döntést hoz. De még ha kollégiumi véleményt mond a Kúria egyes vagy valamelyik kollégiuma, még az sem kötelező, csak irányadó, ugyanúgy, ahogy a bhk, a bírósági határozatok, az eseti döntések szintén irányadóak a bíró részére. Az, ha vezetői elvárásként fogalmazódik meg bizonyos dolgok teljesítése, az probléma. Én ennyit mondtam. Az nem probléma, ha egymást meggyőzik, és azt mondják, hogy tényleg, amit Gipsz
