Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1357 bemutatja a Büntető Kollégium, a Polgári Kollégium és a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium szakmai munkáját is. Az írásos anyagból és elnök úr szóbeli kiegészítéséből is kiderült, hogy a Kúria mögött moz galmas év áll. Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15i hatálybalépése az egész bírói szervezet számára nyilvánvalóan nagy kihívást jelentett. Nagy és jelentős feladatot végzett el a Kúria, amikor az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben elvégezte az összes korábban hozott polgári és gazdasági jogi tárgyú jogegységi eszközök felülvizsgálatát az 1/2014. számú jogegységi határozattal. A 2014. év kétségtelenül legnagyobb horderejű döntése a 2/2014. PJE. határozat volt, amely a devizakölcsönszerződések tisztességességének megítélésében foglalt állást. Álláspontunk szerint a fennálló jogi környezetben egy kifejezetten bátor, előremutató döntést hozott a Kúria. Az, hogy a devizahiteles családok jelentős része becsapottnak érzi ma magát, nem ennek a bírósá gi döntésnek a következménye, hanem annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Fidesz, miután a jelentősebb pénzeszközök mozgósítására képes tehetősebb rétegek számára 180 forintos végtörlesztést biztosított, tudatosan leértékelte a forintot. A Fidesz 20101 4 között folyamatosan azt hazudta a végtörlesztéssel élni nem képes devizahiteleseknek, hogy idővel számukra is kedvező megoldást fog biztosítani. Mindig arra hivatkoztak, hogy valamelyik bíróság ítéletére várnak: hol az Alkotmánybíróság, hol az Európai Un ió Bírósága, hol a Kúria döntése volt még feltétlenül szükséges a kormányzati cselekvéshez. Azonban világosan látni kell, hogy a forintosításról, egyéb lépésekről a Kúria határozata nélkül is dönthetett volna a fideszes többség a Magyar Országgyűlésben. Az onban nem véletlen, hogy a 2014es választásig inkább kivártak. A devizahiteleket ugyanis 309 forintos euró, illetve 256,5 forintos svájcifrankárfolyamon forintosították. Csak emlékeztetőül: a 2010es kormányváltáskor az euró kevéssel haladta meg a 260, a frank a 180 forintos árfolyamot. Amit fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem a Kúria vagy bármely más bíróság, hanem a kormány tudatos, a devizahiteleseket feláldozó politikájának eredménye volt. A Kúria az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenség ének megállapításával és a törlesztés során alkalmazott eltérő devizavételi és devizaeladási árfolyamok alkalmazásának tisztességtelenné nyilvánításával ebben a kérdésben elment addig, ameddig elmehetett. Az Országgyűlés pedig lényegében nem tett mást, min t ezeket a következményeket foglalta törvénybe, és gondoskodott a Kúria döntésének végrehajtásáról. Az MSZP kifejezetten üdvözli azt a beszámolóban megjelenő törekvést, miszerint a Kúria közérthetőbb formában próbálja könnyebben elérhetővé tenni joggyakorl atának megismerését a jogkereső polgárok számára. A kúriai döntések online változatának elindítása elismerésre méltó fejleménye a 2014. évnek. Egyetlen szakmai jellegű kifogás vethető fel a beszámolóval összefüggésben: a 2014. év komoly kihívása lehetett é s - ahogy itt szóbeli kiegészítésében is csak utalt rá elnök úr - volt a választási ügyek kezelése. Ez azonban meglepően kevés hangsúlyt és meglepően kevés konkrétumot tartalmaz a beszámolóban. A múlt év decemberében a Kúria 2013. évi beszámolójának parlam enti vitájában az MSZP nevében hosszan méltattam azt a tiszteletre méltó kiállást, amivel a bíróságok védik függetlenségüket. Kifejtettem, hogy sok mindent elrontott a rendszerváltó nemzedék, de egyetlen területen biztosan nincs ok szégyenkezésre: a függet lenségükre és szakmai felkészültségükre méltán büszke bírák nemcsak a magánjog és közjog évszázados jogelveit és szabályait, de a jogállamiság és az alkotmányosság kultúráját is magukba szívták az elmúlt évtizedekben. Ez a többi közhatalmat gyakorló intézm ényünkre sajnos kevéssé elmondható. Ezért történhetett meg, hogy 2010 után a kétharmados többséggel visszaélve végrehajtott, a mi megítélésünk szerint lényegében alkotmányos puccs az egész államszervezetet egy szűk hatalmi elit önkényének eszközévé tette. A bíróságok azonban megőrizték értékeiket, és továbbra is betöltik funkciójukat. Továbbra is kiállnak a jogállamiság elve, a jog uralma mellett, mindez az öntudatos, felkészült bíróknak köszönhető.
