Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1358 Az elmúlt év decemberében kifejtett álláspontunkat tartjuk fenn továbbra is, ennek fényében szeretnék köszönetet mondani az MSZP nevében a bírák előző évi munkájáért; azonban, tisztelt elnök úr, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy e kifejezetten pozitív összképre éppen a Kúria vonatkozásában rendkívül sötét árnyat vetnek a tegnapi nap eseményei, a tegnapi nap döntése. Mint ismeretes, a Kúria elutasította a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezést. Önmagában természetesen nem a Kúria elutasító döntésének ténye, hanem annak nagyonnagyon fur csa körülményei vetnek fel nagyon komoly aggályokat az előbb a tavalyi beszámolóból is felolvasott idézetemmel kapcsolatban. Először is érdemes tisztázni néhány dolgot. Elnök úr, ugye, a bírókat senki, még ön sem utasíthatja semmire. Ez így helyes. Maguk a bírák a törvény szövegén és szellemén túl semmilyen más politikai vagy más érdeket nem érvényesíthetnek a döntésük során, ha jól tudom - ez így helyes , és legjobb szakmai tudásuk szerint kell a munkájukat végezniük. Ha ezeket tisztáztuk, akkor azért még iscsak érdemes megvizsgálni azt, hogy tegnap mi történt. (8.40) Tegnap ugyanis a Kúria nem a beadványokban foglalt kérdésekről döntött, a beadványokban feltett kérdésekre egyszerűen nem válaszolt. Nyilván nem válaszolt, mert ha a feltett kérdésekre válaszo lnia kellett volna, akkor nem hozhatta volna azt a döntést, amit tegnap hozott. Mondok egy példát: ugye, elnök úr, nincs olyan kúriai bíra, aki a Nemzeti Választási Bizottság magasröptű és nagyon igényes döntését megerősítette volna a tekintetben, hogy egy törvényben előírt érkeztetés fogalmán az ajtón való belépést kell Magyarországon érteni? Ezt a kérdést természetesen a Kúria megkerülte. Helyette egy olyan elvi jelentőségű döntést hozott, amiről viszont azt gondolom, hogy van helye, és fontos, hogy itt ö nnel is tisztázzunk és kibeszéljünk, hiszen azt az elvi döntést hozta, és az alapján utasította el ezt a konkrét ügyet, hogy Magyarországon az állampolgárnak nincs joga népszavazási kezdeményezést kezdeményezni meghatalmazott útján. Ez a két alapvető probl éma van, elnök úr. Az egyik a konkrét ügyet érintő, a másik pedig egy ennél sokkal fontosabb és alapvetően ide, a parlament elé tartozó kérdés, és az egy elvi kérdés. A konkrét ügyben legalább azt megvizsgálhatta volna a bíróság, ha már ezzel a kérdéssel h ónapokat bíbelődött, hogy maga a törvény ad egy olyan lehetőséget, amit ismételt benyújtásnak hívunk, a törvény értelmében az ismételt benyújtást úgy kell tekinteni, mintha az eredeti időpontban történt volna. Ebben a konkrét ügyben a benyújtó, személy sze rint Lukács Zoltán az ismételt benyújtást személyesen végezte el. Ezt a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, és egyébként megítélésünk szerint, miután jogerős döntésről van szó, elemezni azért már csak lehet; egyszerűen ezzel nem is foglalkozott. Tegyü k ezt zárójelbe, nem akarnék úgy viselkedni, mintha itt panaszdélutánt tartanánk, nyilván mindenki fogja tovább csinálni a dolgát, elnök úr, mi is a lehető összes fórumon ezt a döntést meg fogjuk támadni, nemzetközi és hazai fórumon is. Sokkal érdekesebb a z, elnök úr, hogy a bíróság egy konkrét ügyben elvi érvényű döntést hozott, olyat ráadásul, ami szembemegy a népszavazás intézményének elmúlt 24 éves gyakorlatával. Ha valaki nekem be tudja bizonyítani, nem tudom, de csak feltételezem, hogy például a szoci ális népszavazás kérdéseit Orbán Viktor és Semjén Zsolt kettesben battyogva be a Nemzeti Választási Bizottságba személyesen adták le, nem tudom, elképzelhető, bár az esélyét kicsit alacsonyra taksálom, akkor elnézést. De az elmúlt időszakban ilyen joggyako rlat, amit önök most kimondtak, nem volt, ennek az ellenkezője volt. Nekünk például az egyetlen hitelesített kérdésünket a Nemzeti Választási Bizottság is úgy hagyta jóvá, hogy azt meghatalmazott útján adtuk le. Az igazi nagy kérdés, elnök úr, tudja, az, h ogy egy ilyen elvi döntést úgy meghozni, hogy maga a népszavazási eljárás úgy néz ki, hogy a döntésük utáni következő másodpercben közel nyolcmillió állampolgárnak kellett volna felkészülnie arra, hogy az elvi döntésükkel megváltoztatják az eddigi teljes e ljárást, ez nem tudom, hol találkozik a jogállamisággal, a kiszámíthatósággal és az egyéb olyan alapelvekkel, amiket, azt gondolom, hogy mindenféleképpen illene tekintetbe venni.
