Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1354 jogszabályok pontosítása, illetve a szakértői bizonyítás vizsgálata körében szervezeti és személy i döntések meghozatala érdekében is. A joggyakorlatelemzés megállapításain túlmenően a Kúria élt hagyományos jogegységi eszközeivel is, ennek megfelelően jogegységi határozatokat hozott a civiltörvény koncepciójára tekintettel, a Közigazgatási és Munkaügy i Kollégium hatályon kívül helyezte a korábbi, e tárgyú iránymutatásait. A Polgári Kollégium, ahogy említettem, felülvizsgálta a régi Ptk.hoz kapcsolódó minden iránymutatását, ezenkívül jelentős jogegységi határozat született a devizaalapú fogyasztói kölc sönszerződések tisztességtelensége tárgyában. Ennek konklúzióit, nevezetesen: az árfolyamváltozás kockázata, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezések, illetve a különnemű árfolyamok alkalmazásának tisztességtelensége körében a jogalkotó támaszkodott a Kúria jogegységi határozatában meghozott és kimondott elvekre. Ezen túlmenően jogegységi határozat foglalkozott a mérsékelt összegű felügyeleti illeték megfizetésével is. A kollégiumi vélemények közül kiemelném a közfeladatot el látó személy fogalmát pontosító, a munkaügyi perekben a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének szabályairól szóló, a közigazgatási ügyszakban a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó, illetve a polgári ügyekben az ítélet hatályon kívül helyezésével kapc solatos egyes kérdésekről szóló kollégiumi véleményt. Ezen legutóbb említett kollégiumi vélemény vonatkozásában szeretném hangsúlyozni, hogy a Kúria fellépett az indokolatlan és szükségtelen hatályon kívül helyezések ellen, ebben a kollégiumi véleményben k imondja azt az elvet, hogy a másodfokú eljárásban orvosolható hibákat a másodfokú eljárásban ki kell küszöbölni. A Kúria a jogegységi feladatok ellátását a szervezet általános megújításával is összekapcsolta, így többféle tréninget, intézkedési tervet, min őségirányítási rendszert dolgozott ki, amelyek összességében elősegítik a Kúria alkotmányos érdemi feladatának teljesítését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) (8.20) ELNÖK : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az Igazságügyi bizottság, a határozati javaslat előterjesztője előzetesen jelezte, hogy nem kíván felszólalni a vitában. A kormány képviselője jelezte, hogy nem kívánja ismertetni álláspontját a vita sorá n. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, az Országgyűlés háznagyának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja rész éről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Darák Péter Elnök Úr! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdése szerint a Kúria minden évben beszámol az Országgyűlésnek a bírósági jogalkalmazás e gységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, valamint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének és megsemmisítésének, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata során szer zett tapasztalatairól. A Magyarország Alaptörvénye, bíróságokról szóló cím, 25. cikk rögzíti: „A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.” A Kúriának mint újra felállított jogintézménynek tehát ez a második teljes éve, amely alapján mérleget vonhatunk, és ennek alapján az elégedettségre minden okunk megvan. Ha van a rendszerváltozás lezárásának a jogéletben kiemelkedő pillanata, mindenképpen ezek közé tartozik az igazságszolgáltatás terén a Kúria intézményéne k visszaállítása. Itt nemcsak arról van szó, hogy felélesztettünk egy, a magyar hagyományokhoz illeszkedő bírósági fórumot, hanem megteremtettük azt a tudományos és gyakorlati műhelyt, amely nagy szakértelemmel és az
