Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1355 igazságszolgáltatás egészét átfogó módo n egységbe fogja a magyar jogrendszer fennmaradó egyenetlenségeit is. A Kúria nemcsak egy magas szintű ítélkezési fórum, hanem a társadalom jogerkölcsi zsinórmértéke, amely néha még a mindenkori közpolitika számára is kijelöli a jog használatának gyakorlat i fordulatait. A Kúria olyan, a hétköznapi életben is bizonytalan fogalmakat, jogi és erkölcsi kapcsolatokat, viselkedési módokat rögzített, szinte a törvény erejével, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatok és kollégiumi vélemények által, amely nemc sak a bíróságok számára tette könnyebbé az ítélkezést, hanem minden jogkereső embernek iránytűt adott a jogszerű eljáráshoz, a törvénytisztelő magatartáshoz. Az is különösen nagy segítséget jelent a jogalkotó számára, ha az egyes kollégiumok szerepet válla lnak a jogszabálytervezetek véleményezésében. Megemlíteném a Polgári Kollégium munkáját, amely aktívan járult hozzá a jogalkotáshoz azzal, hogy a részére közvetlenül vagy az Országos Bírósági Hivatalon keresztül eljuttatott jogszabálytervezetekre szakmai é szrevételeket fogalmazott meg. A 2014es évben közel húsz jogszabálytervezet érkezett a Polgári Kollégiumhoz, amelyre a Kúria által tett érdemi észrevételek jelentősen segítették a jogalkotást. Külön említést érdemel az a munka, melynek keretében a Polgári Kollégium több tagja bekapcsolódott az új polgári perrendtartás kodifikációjába. A Kúria elnökének most tárgyalt beszámolója tartalmazza a Kúria feladatait és szakmai célkitűzéseit. Ezek közül kiemelendő az egységes, magas színvonalú ítélkezés biztosítása . Az ítélkezés egységes szemléletének biztosítása érdekében tett erőfeszítések közül, a teljesség igénye nélkül, megemlítenék néhányat. Az új polgári törvénykönyv hatálybelépését követően kiemelkedő munka volt a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria korábban hozot t valamennyi gazdasági és jogi tárgyú, közel 300 jogegységi aktusának felülvizsgálata, amelynek a Kúria Polgári Kollégiuma eleget tett. A Kúria jogértelmezése világította meg a magyar gazdaság és társadalom szinte egészét érintő devizaalapú kölcsönszerződé seknél a jogi tisztességtelenség értelmezését. Lényeges ebben az ügyben, hogy újra felhívta a figyelmet a Kúria általánosságban is az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének követelményeire. A Büntető Kollégium egyértelműsítette a büntetőjogilag fokozott védelmet élvező, közfeladatot ellátó személyek fogalmát a személyszállítás körében. Szeretném megemlíteni a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium véleményei közül azt, amely a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése egységes jogkövet kezményeiről szól. Ez ugyanis az állampolgárok széles körét érintheti a jogsérelmek elbírálása során. A fenti, tudományos igényességgel megalkotott vélemények a joggyakorlat egészére is kiterjedő hatállyal, más jogágakat érintően, javíthatják az ítélkezési gyakorlat színvonalát és az ítéletek meggyőző erejét, illetve annak elfogadását. A magas szakmai elismertséggel és gyakorlattal rendelkező bírókból álló joggyakorlatelemző csoportok feladatul kapták védői jogok érvényesülésének elemzését. Az összefoglaló jelentés, amelyet a Büntető Kollégium 2015. márciusi ülésén fogadott el, kimondja, hogy a büntetőeljárási törvény a védő jogait és kötelezettségeit alapvetően helyesen, a nemzetközi emberi jogi követelményekkel összhangban szabályozza. Kisajátítási ügyekb en a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium útmutatást adott a forgalmi érték és a kisajátítást követő kártérítési igény meghatározásának problémájára. A bírósági eljárások törvényességének erősítéséhez szükség volt a szakértői bizonyítás egységes értelmezésér e, amely minden jogterületet érint. Az erről szóló véleményt a Kúria három kollégiuma együttes ülésén fogadta el. A joggyakorlatelemző csoport a szakértői működés valamennyi területét megvizsgálta, és útmutatást adott a szakértővé válás követelményeihez, a szakértői működés jogszabályi környezetének javításához, illetve a bizonyítékok perbeli felhasználásához. Itt külön utalni kell a szakértői módszertan egységesítésének igényére. Mindezeket a törekvéseket teszi teljessé az elvi közzétételi tanács működése . A Kúrián belül öt közzétételi tanács látja el a Kúria elvi határozatainak és döntéseinek közzétételét. A közzétett határozatok a szakágak teljes ítélkezési területét érintik. Az elmúlt évben 75 elvi határozat és 19 elvi döntés közzétételét tartotta
