Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
1353 alapjául nem szolgálhat, építményadó e setében viszont a tényleges életvitelszerű tartózkodás az adómentesség alapjául szolgálhat. A Kúria egy konkrét döntésében kiállt az önkormányzati feladat- és hatáskörök védelme érdekében is akkor, amikor a Hungaroring körüli rendezvényeket szabályozó rend elet vizsgálata során lehetővé tette a kiegészítő jogalkotás lehetőségét az önkormányzat számára. (8.10) Védelemben részesítette az önkormányzat rendeletalkotási autonómiáját akkor, amikor hangsúlyozta, hogy nem semmisít meg önkormányzati rendeletet pusztá n jogszépészeti szempontból, mert ez valós jogbizonytalanságot eredményezne. Jelentős döntést hozott a Kúria az önkormányzati önállóság védelme érdekében egy költségvetési rendelet esetében, amely kényszertársulás helyzetében vetett föl értelmezési kérdése ket. Illetve fogyasztóvédelmi szemléletű döntést hozott a parkolás mint közszolgáltatás vonatkozásában akkor, amikor kimondta, hogy nem elegendő, ha havonként csak egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított öt napon belül teszi lehetővé a rendelet annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét a fogyasztó megfizette. A közterületi életvitelszerű tartózkodás témájában a Kúria azt hangsúlyozta, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek kife jezetten tényszerűen és igazolhatóan érvényesülést kívánnak. A Kúria eltért az Alkotmánybíróság korábbi, még a hatáskörátadás előtti gyakorlatától abban, hogy önkormányzati rendeletbe foglalt egyedi döntést is felülvizsgált, illetve továbbfejlesztette a tu lajdonvédelmi tesztet egy építési szabályzattal kapcsolatos ügyében. Ugyancsak több elmarasztaló döntést hozott a Kúria abban a tárgyban, hogy az önkormányzatok nem alkották meg határidőben az önkormányzati segélyre vonatkozó rendeletüket. Ennyit tehát az önkormányzati normakontrollt érintően, és ha megengedik, néhány szót szólnék a jogegységi tevékenység kérdéseiről a 2014. évben. 2014ben a legfontosabb feladatunk az akkor hatályba lépett polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó jogi iránymutatásaink felülvizsg álata. Ezt a Kúria az 1/2014. PJE számú jogegységi határozatával megtette, felülvizsgálta azt a több tucat korábbi iránymutatást, ami a régi Ptk. alkalmazásához kapcsolódott. Viszonylag bonyolult feladatot kellett a Kúriának elvégeznie, hiszen a régi Ptk. alapján még akár évtizedekig folyamatban maradhatnak perek, tehát az iránymutatásokat úgy kellett kigyomlálni, hogy azok alkalmasak legyenek a régi Ptk. alapján folyamatban lévő perekben a jogegység biztosítására, ugyanakkor ne képezzék akadályát az új pol gári törvénykönyv alakuló bírói gyakorlatának sem. A Kúria 2014ben növekvő ügyszámokkal küzdött, ennek ellenére eredményei minden ügyszak tekintetében növekedtek, és a folyamatban lévő ügyek száma minden ügyszak vonatkozásában csökkent. Ezt kollégáim komo ly erőfeszítésének segítségével sikerült elérni, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A Kúria ítélkezésének időszerűsége a keletközépeurópai régióban kiemelkedő, minden ügyet egy éven belül befejezünk, a polgári és büntetőügyeket pedig nagyrészt fél éven belül lezárjuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a 2014es tevékenységünk értékelésénél azt, hogy 2014ben a választások évét éltük, ami közel kéthavi ügyérkezésnek megfelelő választási jogorvoslati ügyet jelentett a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Koll égiumának munkájában. Ennek ellenére a szintet mind az időszerűség, mind az érdemi elintézés vonatkozásában sikerült tartani. A Kúria jogegységi tevékenységét egyre erőteljesebben jellemzi a joggyakorlatelemzések végzé se. 2014ben jelentős jogrendszeri kérdéseket vizsgált meg a Kúria, ezeket csak példálózva idézem fel: a védői jogok a bírói eljárásban, a szakértői bizonyítás vizsgálata, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága a kölcsönszerződéseknél, a p árhuzamosan megindított szerződésérvénytelenségi és végrehajtásmegszüntetési ügyek anyagi és eljárásjogi kérdései, a kormánytisztviselői döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata, illetve a kisajátítási ügyek ítélkezési gyakorlata is joggyakorl atelemzés keretében került vizsgálatra. Az elemzésről készült riportok, beszámolók a Kúria honlapján elérhetőek, és ezek számos kezdeményezést tartalmaznak a
